Magyar Országos Tudósító, 1938. február/2
1938-02-21 [175]
Budapest, 1938, február 21, XX,, évfolyam, 41, szám. PRO DOM01 A Baross Szövetség ma este hét okakor tartja a Vigadóban XIX, évi rendes közgyűlésének ünnepélyes záróülését, Ilovszky János elnök mond megnyitót, utána határoznak az ipari ás k e reskedelmi kongresszusok javaslatai felett, Bornemisza Géza kereskedelmi és iparügyi miniszter "A Baross Szövetség jelentősége a nemzeti élet szempontjából" címmel mond beszédet, Bud János ny, miniszter leve le z őt ág sági okmány o :at, Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter pedig a Baross-érdemlánc okat nyújtja át közéleti és közgazdasági téren kivált kitüntetetteknek. Az ülést estebéd követi, amelyen ^-arafiáth Jenő dr, polgármester a kormányzót köszönti, Szendy Karoly polgármester üdvözli a közgyűlés kitüntetettjeit és Sztranyavszky Sándor, a képviselőház elnöke mondja a Baross-serlegbeszáöet, - Ilovszky János megnyitóbeszédét az alábbiakban közöljük: - A Baross szövetség immár tizenkilenc esztendő ota megalkuvás nélkül küzd azért, amit a zászlajára irt: megerősíteni a hagyományokon alapuló szenti stvéni gondolatot, az /üzleti tisztesség érvényre juttatását és mindenekfelett a nemzet feltétlen szol álatat, - Ebből folyolag nyiltan és egyenesen meg kell mondanom: vagy vakok, vagy az arany birtoklásáoan vakmerően elbizakodottak azok, akik nem látják be, hogy az ország keresztény többsége erejének tiídatában követeli nemcsak magáért, hanem a nemzet fájának virágaiért, az ifjúságért a keresztény érdekek teljes érvényesülését a gazdasági életben is, - A keresztény magyarság hetven esztendőn keresztül szenvedte az ortodox liberalizmus elnyomatását. Kétségtelen,, hibás volt ebben önmaga is, mert nem törődött kellőképpen a gazdasági ''érdesekkel, nem ismerte fel a kereskedelem fontosságát és talán szégyenkezett a pult mellé állni. Szerényen félrehúzódott a sokszor államhatalom, helyesebben egyes államférfiad-: által támogatott liberális tábor terpeszkedése előtt, A mult Jd ők államférfiéi közül sokan nem vették észre, hogy a hangzatos jelszavak mögött lapuló ortodox liberálisok nem a nemzet közössége érdekében sajátították ki a gazdasági élet erejét és erőforrásait,, hanem kizáróleg a maguk busás hasznára. Ezért alakult gazdasági életberendezésünk olyan szomorúan a keresztény magyarság szempontjából, hiszen gazdasági értékeink és életlehetőségeink végeredményben nagyobbrészt az ortodox liberalizmus falánk torkában tűntek el az éhkoppon nagyott keresztény tömegek előtt. Elérkezett végre az ideje, hogy a gazdasági élet erőforrásait visszaszeiezzük a keresztény magyarság számára, számarányának megfelelő mértékben és ne engedjük többet elveszíteni. De nem a felforgatás, a féktelenség utján, hanem a törvényes eszközök mindenkori alkalmazásával, - Furcsa jelenségek tanúi lehetünk nap-nap után a gazdasági életben. Milliós csalásokról, siakasztásokról, szélhámosságokról hallank, amelyeknek során milliókat oroztak el a nemzet vagyonából. Az üzleti etikának nagyfokú hiányát tapasztalhatjuk lépten_nyoraon. Erezheti ás láthat ja végeredményben mindenki, hogy itt hiányzik valami, hiányzik az erkölcsi alap, - Ez indította arra a Baross Szövetséget, hogy a. kereskedelmi etika érvényesüléséért harcba szálljon,? Nem. engedhetjük, hogy a magyar kereskedelemben minden, a határokon túlról menekülő és a magyar fogyasztóközönségben szabad prédát lató jött-ment letelepedhessen és kereskedjen az egyetemes és elsősorban a keresztény magyar kereskedelem és fogyasztóközönség rovás ár a <, Mi a tisztességet és a tudást akarjuk a kereskedelem gerincévé teími. Nem kérünk az olyan kereskedelmi szabadságból^ amelyben a szabadosság érvényesül és nem engedhetjük továbbra is egyesek szabad kalózkodásának prédájául a magyar fogyasztóközönséget* - Bizunk abban, hogy Bornemisza Géza kereskedelem és iparügyi miniszter ur minden acsarkodás ellenére véget fog vetni ennek az ál szabadságnak és az igazi kereskedelmi szabadsagot fogjamegteremteni - szabadosság nélkül - és a keresztény nemzeti érdekeknek megfelelően mielőbb keresztülviszi a kereskedelem képesítéshez kötés'; t© A : ereskedelem képesítéshez kötése nemcsak keresztény érdek, hanem nemzeti és állami érdek is, aki ezt tagadásba veszi, az a nemzet érdekelt meg nem érti és nem értékeli.
