Magyar Országos Tudósító, 1938. február/2
1938-02-21 [175]
KAiáARABAN. A Kereskedelmi ás Iparkamarában vasárnap délelőtt ünnepelték azokat a budapesti és vidéki ipartestületeket, amelyek már ötven év óta működnek* A kamara közgyűlési termében Éber Antal elnök nyitotta meg az ülést, amelyen megjelentek az. Iparügyi miniszter képviseletében báró Kruchina károly miniszteri osztályfőnök, a főváros képviseletében báró Babarczy István tanácsnok, Nagy Antal felsőházi tag, Paip József az IPOK elnöke, a ^budapesti és vidéki ipartestületek kiküldöttei és igen sok érdeklődő. Éber Antal bevezetőjében üdvözölte az iparügyi miniszter és a főv.ros képviselőjét, majd a jubiláló ipartestületek küldöttségeit köszöntötte, örömmel all.pitotta meg, hogy az ipartestületek végre elérték azt a helyet, amelyet az iparosság számaránya szerint megérdemelnek. Ötven évvel ezelőtt olyan időkben kezdték meg működésüket a jubiláló ipartestületek, amikor az államháztartás egyensúlya helyreállt és olyan idők küszöbén alltak, amikor szorgalmas munkával nyugodt megélhetést találtak az iparosok, utod.ikr.ak is juttathattak valamit. Azután jött a haboru, amelynek nyomását még ma is érezzük, A társadalmi osztályok közül a legtöbbet a kézmüiparosság veszítette, amely egymillió léleknek ad kenyeret. Ez a társadalmi osztály egyetemes érdekeit mégis legkevésbé tudj. képviselni mind a közgazdaságban, mind a politikában. Pedig egyi-'e a legmegbízhatóbb, a legértékesebb társadalmi osztályoké k, amelyekre nyugodtan lehet épiteni a jövőben 0 mindig nekik jutott ?ai a legtöbb munka és amikor milliós vagyonokat kerestek egyesek, nekik csak a küzdelem jutott ' '. Amikor valamilyen iparosszövetkezet tönkrement, mindig az iparosságról vonták le a ..ouzekvenciákat, holott ezekhez a vállalkozásokhoz soha semmi közük nem volt. Most, ötven év után arra van szükség, hogy minél nagyobbra növeljék az iparosság gazdasági átütőerejét s érvényesíteni^..ell jogaikat e Ne politizáljon az iparosság, ne olyanokat emeljen előtérbe, akik nem az iparossárért, hanem az iparossagb 1 akarnak megélni. Az iparügyi miniszter mindenkor a legnagyobb megértéssel és jóakarattá lekezelte az iparosság ügyeit s igy minden remény megvan arra, hogy a jövőben a,z iparosság befolyása & gazdasági é létben növekedni fog, Az^ ipari munkásság biztosításáról beszélt ezután ^ber Antal,akik inas és segéd-éveikken fizetik a kötelező biztosítási összegeket, de mihelyt önállóak lesznek, megszüntetik ezt. Az önállóságukig befizetett üsszegek természetesen elvesznek. Olyan megoldást sürgetett, hogy az Önálló iparosok önállóságukig befizetett biztositasi dijaikat visszakapják. Beszélt a közmunkákról, amelyekből az iparosság nem kapja, meg az őt szamarán y a szerint megillető részt. Foglalkozott a főváros üzemi politikájával, ^ amelyet elitéi. Végül a kontarkérdést emiitette meg, amelynek rendezését és a kontárok szigorú megbüntetését követelte. A jubiláló ipartestületeket arra kérte, nogy tartsanak össz e a kamara területén belül, ahol az első helyet foglalja el a kézműiparos cár; gondja, d;olao zzanak vállvetve , ^ ho:y ^ mind lg ők maradjanak a .rangadók a kamaráoan, legyene'- a kamara hivei és v.: vor a kamara is elő tudja majd mozdítani az iparossá^ érdekeit. Az elnök nagy tetszéssel fogadott megnyitója után bár° kruchina Karoly dr. miniszteri osztályfőnök emelkedett szólásra és Bornemisza Géza, a. kereskedelemügyi minisztérium vezetésével megbízott ipa rügvi miniszter üdvözletét tolmácsolt.., aminek annál is szivesebben tesz eleget, mert őszinte, igaz szeretettel foglalkozott mindig az iparosság ügyeivel és isii meri ..zt a munkateljesítményt, amelyet az iparosság a haza javára kifejt. | A jubiláló ipartestületek első huszonöt évében - mondotta Kruchina oszII rtály főnök - túlsúlyban volt a mezőgazdaság, a második huszonöt e aztehdőTMben pedig a nagyipar tört előre., de mindezek dacára mi nc jig megállta heI lyét a kézműiparosság 0 Az iparosságban rejlő értéke]-: mindig a haza javára \ /Folyt.köv,/
