Magyar Országos Tudósító, 1938. február/2

1938-02-24 [175]

Szerkeeztésért és kiadásért felelős: PERENCZY KÁR 0 LY 1. törvényszéki kiadós. Budapest, 1938, február 24, —MIKOR KAPHAT JUTALÉKOT AZ INGATLANÜGYNÖK. Löbl Mariska budapesti lakos elhatározta, hogy testvéreivel együtt ingatlant vásárol Budapesten, Megtudta ezt a szándékát Vas Jenő ingatlanközvetítő s két levélben is egész sereg ingatlant jelölt meg, még pedig utca, házszám, bérjövedelem és vételár m egjelólése mellett, amelyek közül Löbl Mariska egyiket megvásárolhatná. Sas Jenő azonban az eladó nevét és lakóimét nem közölte. Löbl Mariska néhány héttel később csakugyan vásárolt egy hóz-t, amely ugyancsak szerepelt a Vas-féle listán. Ebből aztán proviziós per indult, mert Vas Jenő ingatlanközvetítő 4ooo pengő jutalékot követelt Löbl Mariska háztulajdonostól, Dr, Fodor Lajos kir, törvényszéki biró a keresetet elutasította. Az Ítélet indokolása szerint az ügynököt akikötött vagy szokásos dij csak azon esetben illeti meg, ha az ügylet létrejötte körül olymódon tevékenykedett, amely szükséges volt az eredmény létrehozásához. Az állandó birói gyakorlat által elfogadott anyagi jogszabály az - mondja az Ítélet - hogy az ügynök valamely ingatlant utca és hczszám kitüntetése mellett valamely venni szándékozó félnek megjelöl, mint eladó házat, még nem ad jogcímet az ügynöknek arra, hogy jutalékot követelhessen. Az ügynöknek ténykednie kell és ez a tevékenység elsősorban abból áll, hogy az ügynök a megbízóját, mint vevőt, összehozza az eladóval ós résztvesz a közöttük folyó tárgyalásokban és alkudozásokban. A törvényszék Ítélete megemlíti azt is, hogy a bíróságnak az igen nagyszámú perekből hivatalos tudomása van arróly hogy ha valamely ingatlan Budapest területén eladóvá válik, ezzel az ingatlannal számtalan ügynök foglalkozik és egy egész sereg ügynök szokta felajánlani ugyanazt az ingatlant a különböző vevőknek. Mivel a peres esetben a felperes nem hozta össze, mint ügynök az alperest a ház korábbi tulajdonosával, ilyen körülmények között nem fejtett ki olyan ügynöki tevékenységet, amely után neki provizié járna. /MOT/G. -—SÁNDOR PAL SÍREMLÉKE MIATT SZERZŐI J0GBI1ÖRLÁSI ffiR INDULT, Néhai Sándor Pál volt országgyűlési képviselő családja megbízást adott Eichbaum Mór slrkőkereskedőnek, hogy Sándor Pál síremlékét készítse el, A megrendelés alkalmával kikötötték a megbízók, hogy a síremlék egy ülő oroszlánt, törvénykönyvet, mercurbotot és a .tizp-rancsolat tábláit ábrázolja szimbolikus elhelyezésben, Eichbaum megbízást adott Hofmeister Jánosnak és Maugsch Gyula szobrásznak, hogy az előírásnak és az ennek alapján készült vázlatnak megfelelő módon készítsenek modelleket. Mindketten el is készítették, azonbsn a család hozzájárulása folytán Eichbaum Mór Maugsch Gyula szobrászt blztn meg a síremlék elkészítésével. .mikor felállítótták Sándor Pálnak ezt a síremlékét, Hofmeüt er János szerzői jogbitorlás és járulékai miatt pert indított Eichbaum Mór sirkőkészitő vállalkozó ellen. Dr, Balogh Árpád kir, törvényszéki biró ebben az ügyben elrendelte a szerzőjogi szakértői bizottság véleményének beszerzését, ame£y a perbeli adatok alapján olyan véleményt terjesztett a biróság elé, hogy a Maugsch féle síremlék eredeti, önálló, uj képzőművészeti alkotásnak tekintendő, tehát az alperes cselekménye nem minősíthető jogbitorlásnak. A törvényszék e szakvélemény alapján Hofmeiiter keresetét elutasította és mint pervesztest 18o pengő perköltá g megfizetésére kötelezte. /MOT/G,