Magyar Országos Tudósító, 1938. február/2

1938-02-23 [175]

8 MATHIÁSZ JÁNOS MIEKEZETE A SZöLiSGAZD/K EGYESÜLETÉBEN, // gróf Teleki Mihály alenök és A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete szerdán délután igen látogatott választmányi ülést tartott Mathlász Jánosnak,. a nagy magyar szőlóhibridőrnek születése századik évfordulója alkalmából

3 A választmányi ülésen báró V/ a 1 d b o t t Kelemen, a Szőlősgazdák Országba Egyesületének elnöke elnökölt s megjelentek Mathiász János özvegye, a miniszterelnök és földmivelésügyi miniszter képviseletében Zombory Bertalan dr. miniszteri tanácsos,, , , "V Dlczenty Dezső kisérle.tügyi főigazgató, Baross laödre országgjüxysi képviselő, Szabó Iván felsőházi tag, Erdőhegyi Lajos dr. v. főispán,az Országos Mezőgazdasági Kamara képviseletébenV/Sr. Máthé Imréüls még sokan mások a magyar szőlőstársadalom képviselői közül. A választmányi ülést d/aidbott Kelemen báró nyitotta meg s megemlékezett megnyitójában arról, hogy minden'vészes idő kitermeli azt a férfiút, aki kortársait a helyes útra vezeti, A filcxera pusztításainak Időjén a magyar szőlőstársadalom veszítette el munkakedvét, a legnagyobb volt abban az időben a kivándorlás, ekkor született meg és vette a kezébe a magyar szőlőgazdaság irány itását'Mathiász János s uj életkedvet öntött a csüggedő magyar szőlősgazdákba. Egy egész életen át tartó növénytermelő munkával, uj fajtákkal telepitette be a kopár domboldalakat s ezzel a magyar szőlőgazdaságot soha el nem muló hálára köteleZt*. üdvözölte Waldbott Kelemen báró a választmányi ülésen megjelent özv. Mathiász Károlynét s előtte is tolmácsolta a magyar szőlősgazdák köszönetét. / dr

* Eeizman Zoltán ügyvéd, a borászati lapok szerkesztője. Az elnöki megnyitó után dr. Gesztelyi Nagy László* a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgató j a t ártott a meg emlékbe-' szódét Mathlász Jánosról, A homok mint a'szeszélyes folyó - mondotta pusztit, rombol, ahol nem áll útjában fa, élet, falu, de ott,'ahol növényzet köti meg, ott áldást hoz'és életet jelent a magyarnak. Sokan igyekeztek megküzdeni a homokkal, akik mindenüket feláldozták és mindenüket elveszítették,de voltak olyanok ls,'akik le tudták győzni és saját testükkel vetettek gátat pusztításainak. Ilyen volt Mathiász János, aki a kecskeméti homokon virágzó szölökulturákat teremtett

0 A homoki szőlőn telepitett kultúrák indították uj utakra a magyar szőlőtermelést, A homoki szőlőgazdaságnak alig néhány fajtája volt s Mathiász János kezdett foglalkozni a homokon csemegeszőlő-termeléssel. Az egykori főispáni titkár apjától tanulta a gyümölcá- és szőlőSömeretet és a szülét házból vitte magával a föld szeretetét. Már Kassán néhány szölővess zővel 1,600 fajtát állított elő és gyűjtött össze. Ezután a bevált fajták szaporításával és terjesztésével foglalkozott. Munkájára mindenütt felfigyeltek s több ajánlatot kapott; többek között az orosz cárét, hogy vállalja szőlőgazdaságuk vezetésáto Mathiász János egyik ajánlatot sem fogadta el. Később rájött arra, hogy a kassai klima nem alkalmas a kényes szőlőfajták beérlelésére s igy került a tokajhegyaljai Mádra,' ahol gróf Andrássy Gyula szőlőinek és pincészetének vezetését vette át , '. " Ő budapesti világkiállításán olyan hatalmas anyaggal vett részt, hagy a királyi pár elismerését nyilvánította előtte. Miután sok munkát ad^tt a telepitett szőlők szénkónegezése, 'megérlelődött benne a gondolat, hogy iramuris homokon telepit szőlőtő 1897,, tavaszán kezdte el telepítését a kecskeméti határbanjkiváló borfajtákat telepitett, s bebizonyította, hogy a homokon is lehet jó bort termelni. Igen sok keresztezést?és uj fajtát állított elo% szebbeket, izletesebbekét és bővebben t&&0»ket a meglévőknél. Szőlőfajtáival nemcsak a hazai, de a külföldi s#aK£d Irodalom ls sokat foglalkozott, Egymás után nyerte a hazai és külföldi dijakat és okleveleket

ü Elemi csapások is sújtották, ezek erősen megrért* dltették. Egész élete küzdelem volt s minient a saját erejéből ért el, Ö érte el azt az eredményt., hogy ma. is képesek vagyunk megállni helyünI' ket a külföldi versenyben o . Halála után felesége A vezette néhány évig szölőtelepét, amig 1926— ban megvásárolta az állam, L Muvkájából mindenkor kivette részét felesége is, aki tanítványa és munf, katársa volt s később önállóan vezette és fölatatta a Mathlász János állj tal megkezdett munkát. Mathiász János tová'oh ^alkotásaiban, eredményei" ben és barátainak szivébena ' h/ /TI,- -ITT 4- „J-Z UrU— „4-1,1. /