Magyar Országos Tudósító, 1938. február/2

1938-02-21 [175]

Hl R E K ANGYAL PROFESSZOR ELŐAD/ST TART' :

'FAJVkDElEk .''S BÜNTETŐJOG" CÍMMEL. Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete / MONE/ örökléstani* fajélettahi és itnbertani előadássorozatot' rendez, melynek keretében február 2Ö^nj. feddjen jste a VIII*, MAria-utca 39, szám alatti szemklinika hely iáé gében Angi al >ál dr. egyetemi tanár "Fajvédelem és büntető jog"'oimmel tart előadást* érdeklődőket szívesen lát a MONE eliiöksége,/fcíOT/B. — BANGHA PÁTER tíINEPlási A M '.GYÁR KULTÚRA JUBILETMA ALKALMÁBÓL. A Magyar [ultura folyóirat most érte el fennállásának 25i évfordulóját és ebb.l az ilkalomból a folyóirat alapító főszerkesztőjének, Bangha Bela páternak ilszteletére ünnepi vacsorát rendezteko A Gellért-szállóban megtartott sstebéden részt vett az egyház több fbraéltósága és katolikus közélet sók :iválósága. Ott voltak Glattfelder Gyulai Breyer István és vitéz Hász Ist'án püspökök, Esterházy Móric gróf és Huszár Károly v, miniszterelnökök, [arafiáth Jenő titkos tanácsos,, főpolgármester, Perszly Elemér titkos ta~ táosos, Pest vármegye főispánja, Bangha Imre altábornagy, Hallá Aurél és ítolpa József államtitkároké/V illani Lajos báró követsé gl' tanácsos

1

* vitéz [aász Aladár és Madarász István miniszteri osztályfőnökök, Hável Béla* a Iádió vezető-igazgatója, Praznovszky Iván ny

0 rendkívüli követ és megha;ilmazott miniszter

f Ripka Ferenc ny

s főpolgáremster, Ba dalik Bertalan, i Domonkos-rend tartományi főnÖke

;

, Gerinczy Pál premontrei perjel, Sebes i'erenc piarista rendfönök

s Kállay Tibor v* miniszter* Wünscher Frigyes, i Hangya vezérigazgatója, gróf Csekonics Iván felsőházi tag,/Márkus Miksa, ).z Újságíró Egyesület elnöke, Gévay-Wolff Nándor ny. államtitkár, Pataky Lrnold prorektor, több felsőházi tag" és országgyűlési képviselő* szaftos ígyeteml tanár és Bangha páter barátai és tisztelői közül igen sokan* / Dulih Eiok miniszteri o

0 tanácsos, a miniszterelnökségi sajtóosztály 1. vezetője* JJ^Szenáj Károly polgármester, Az első f'.'lköszöncőt Glattfelder Gyula dr* csanádl megyés-; >üspök mondotta* A Magyar Kultúra hangoztatta, egy űarab magyar t örtén**Lem, nem az a történelem, amely a reklámtáblákról ord'lt, hanem az a má;yar történelem, amely a század fordulójától a mai napig a lelkekben lé* >ergett. Ez az Illusztris társaság* mindenegyes osztályból* minden hiVa;áskorból a legméltóbbaknak képviseletében egybegyűlve, vallftmást tesz irról, hog^^ok az elosépelt századelej i frázisok, hanem a kétezeréves logfolytonosság szellemét hirdető * ."Magyar Kultúra mellett áll és van 'ernény arra, hogy ebben az országban és az egész világon jobbra fog f^rlulni az emberiség. Azokkal szembon, akik a gondolkozásnak az áta lakulásához a laguk lehetőségei és körülményei szerint hozzájárultak, tisztelettel viseltetünk és elismeréssel adózunk* Ázonla n kétségtelen, hogy a tollal 'égzett szolgálat terén a kezdés és a frontáttörés jogán a legnagyobb elismerés azt a folyóiratot illeti* amelynek jubileumát üljük és azt a farkit, aki ennek a folyóira tnak életet adott,, ezt egy negyedszázadon ke•esztül hiven szolgálta és ma .1 s ott áll mellettej Bangha Bélát* A siker, amelyet ő elért, annak a komolyságnak köszönető elsősorban, amellyel laplát szerkesztetLe és amellyel mindazon ügyeknek szolgálatában, amelyek*-íek érdeklődést juttatott, kitartotta Azzal az öntudattal szolgált, aait iz apostol fejezett kii tudom, mit hittem* 'nyugodt vagyok arranézve, hogy iz én Uram, és Krisztusom cserben nem hagy« Aki ezzel az öntudattal nyul i tollhoz és aki ezzel az öntudattal folytatja közéleti harcait, belső cötelmét teljesiti, hivatást, apostoli feladatot végez. A sikernek biztöslfeé Jca volt az is, hogy Bangha Béla a tollat ílndlg azzal az emelkedett tudattal foggatta, hogy megértéssel t artozik ílnden gondolattal, minden nemes irányzattal és minden nemes célkitűzéssel szemben, A keresztény humanizmus hatotta át munkásságát, A mai viszonyok között, anikor a durvaságnak és a nyelvelő kiskorúságnak hangos harjosai oly vakmerőséggel lépnek fel, akkor különösen szükséges, hogy ennek i választékos és igazán keresztény etikán alapuló emberségességnek a stílusa érvényesüljön, ugy amint azt Bangha Béla és a Magyar Kultúra megva-