Magyar Országos Tudósító, 1938. február/1

1938-02-04 [174]

03, 3ZA3Ó LÁSZLÓ ELOADÁS A RADIÓ PRÓZAI MŰSORÁRÓL, A Pátria-] lubnak a rádió tárgyköréről szóló előadássorozatában pénteken délután dr, Cs. Szabó László, a rádió irodalmi osztályának vezetője tartott előkelő közönség előtt előadást "A rádió prózai műsora" címmel* Az előadóülésen a megjelenésben akadályozott Hindy Zoltán elnök helyett Gáspár Antal üdvözölte a megjelenteket, majd Cs

0 Szabó László tartotta meg előadását, amelyben a rádió prózai műsorának kialakítását ismertette,, A rádió olyan kultúrteremtől szervezet, amely magára veszi mindenkor a nemzetek kulturproblémáit is. Amikor még technikai csodának számított a rádió, csak a nagyvárosok közönsége hallgatta, az idők folyamán azonban mindinkább belekapcsolódott a rádió életébe a vidék és konzervativ szellemet hozott magával, amely nagy kihatással volt mindenütt a műsorok arculatára. Sok olyan motivum van, amely befolyásolja a rádió prózai műsorát. Nálunk például a kisebbsági kérdés tette szükségessé azt, hogy a rádió prózai műsora odaálljon a megszállt területek kultúráin ütött résekbe és pótoljon bizonyos elemi kulturális követ élmény eket „ A rádió prózai műsorát a hallgatók elfoglaltsága is befolyásolja, igy leginkább délelőtt 10-től 12-ig, délután 5-tői 8-ig ad prózai műsort, hogy a hallgatók minden rétege hozzájusson, A kulturminiatüröket délelőtt kell adni, de a gyermekelőadásokat és diákfélórákat már délután. Az éjszakai prózai műsor mindig a külföldnek van szánva, Ezeket a dogmákat mindenkor az élet alakította ki a rádióban. Ezután arról beszélt Cs

0 Szabó László, hogy a szellemi életre milyen élénkitő hatással van a rádiót Az elmúlt évben például 2700 prózai előadást adott, amelyek közül folyóiratok sokat átvettek, mintahogy a radiozenét is sokszor megrögzítik hanglemezekre, A rádió több külföldi iró és költő munkáját fordíttatta le magyarra és ezt a tevékenységét a jövőben még fokozni fogja. Kitért arra Cs, Szabó László,-hogy különbséget kell tenni az olvasott és a hallott szövegirás között, A fül kisebb befogadóképességű, mint a szem és igy a mondatszerkesztésben rövidebb szövegre van szükség. Az előadások terjedelme is lehetőleg rövid legyen és lehetőleg többszólamú* A jövőben sok verset fog adni a rádió, előkelő művészek interpretálásában, A csevegés és a humor műfajával foglalkozott ezután az előadó, amelyek közül a csevegés már pusztulóban van. Ehhez nyugodt légkör szükséges, ma nem lehet fenntartani, A humort követelik a rádióhallgatók és a vezetőség a hallgatók kivánaágának megfelelően, mindent el is követ ennek a műfajnak érdekében, A hiba az, hogy az ember csak a fülével- nehezen nevet, mert a nevetés kettős ritmusú, ahhoz látni is kell legtöbbször az előadót, A másik hiba, hogy a rádió humorából kikapcsolták a politikát és a szerelmet, holott mindkettő igen hálás humor a ny cg , A rádió a családnak ad szórakoztatást és nem adhat olyan humort, amely eset leg megmételyezi a család levegőjét, A vezetőség mindenesetre igyekszik ezt a kérdést Is tökéletesíteni, A gyermekfélorák kérdésével foglalkozott végül Cs

c Szabó, s hangsúlyozta, hogy a gyermekek figyelmét lekötni nagyon nehéz és a gyermekmeae valószínűleg el fog szakadni a prózai osztálytól és önállóan működik majd, A nappali órákban olyan műsort kell lehetőleg beállítani, amit akár kétéves gyermekek is meghallgathat. Befejezésül a rádió és közönség viszonyáról szólt az előadó és megállapította, hogy sokszor nem objektív kritikával élnek a rádióval szemben, sőt lábrakapott a névtelen levélírás metódusa, amely konszolidált viszonyok között élő országban súlyos tünet, a néha közönig?' modorban bírálja a rádió prózai mii sorát 0 Ugyancsak hiba, hogy a kritikusok nem várják be az előadások végét, tulkorán mondanak bírálatot, holott az előadás értéke esetleg később bontakozik ki, Kijelentette Cs. Szabó László, hogy mindezek dacára örömmel végzi muiá aját a rádió prózai osztálya, .. 'A nagy tetszéssel fogadott előadás után több hozzászólás 'Á hünrínl.-f. ol . ÁTÍOm AT