Magyar Országos Tudósító, 1938. február/1

1938-02-03 [174]

Dr. Ládny Győző beszéde további során utal arra, hogy a pestvidéki kamata különleges helyzetben van, mert Budapest közelsége odavonz za a peres és p erenkivü'ki ügyeknek több, mint ötven százalékát. Előadói javaslatát azzal fejezte be, hogy maga is elismerte:a zártszám behozatalának kérdése csakugyan szigorú korlátozás. De ennek nem mi vagyunk az okai - mondotta - és nem rajtunk múlik, hogy ilyen javaslattal vagyunk kénytelenek most előállni,, Hibásak a régi vezetők, akik harminc éven át nem voltak hajlandók rálépni a reálpolitika útjára. Nem vétkezhetünk jobban és súlyosabban a jövő ügyvédi generációval és önmagunkkal sz embon, mintha most is még az álmok után futnánk és nem a rideg valóság kérlelhetetlen követke^zmó-^yeire hallgatnánk* Kérte; a kamara választmányának a határozati javaslatát fogadja el a közgyűlés. Ezután megkezdődött a rendkivül éles, szenvedélyes vita a javaslat felett. Együaéhányszor olyan tumultuózus, jelenetek színhelyévé valt a kamara közgyűlési terme, hogy dr„ Aradi Béla elnök kénytelen volt a közgyűlést ismételten felfüggeszteni, A vita első szónoka dr* Rajki Móric ügyvéd volt, aki kategorikusan kijelentette, hogy nem fogadja el a javaslatot, amely le akarja zárni a sorompókat azon ügyvédjelöltek előtt is, akik már korábban az ügyvédi pályára léptek és most folynak a gyakorlati éveik. Nem lehet kizárni az ügyvédek sorából azokat a jelölteket, akik ügyvédjelöltek voltak már akkor is, amidőn a törve ny. j eva s látót benyújtották. Azt maga is elismeri, hogy az ügyvédség érdekébon korlátozásra van szükség. De ez a korlátozás ne legyen igazs^talan, A mostani javaslatéit igazságtalannak nyilvánítja, mert elüti a jogoktol azokat a jelölteket is, akik a révbeérkezés előtt állanak,A javaslat elfogadása méltánytalanság lenne az ifjúsággal szemben ós általános elkeseredést váltana ki a szigorú zártszám elfogadása, már'pedig a magyar jogászifjúság elkeseredése súlyos veszedelmeket jelentene • Dr, Kux Sándor volt a következő szónok, aki a kamara vezetőségének javaslatát elfogadja, azonban csak kénytelenségből, %>p ezért kiegészítő javaslatot terjeszt be« E

z a javaslat azt kivánja, hogy azok az ügyvédjelöltek, akik 3.937 március 23-án, vagyis az uj ügyvédi rendtartásról szóló törvény kihirdetése napján valamely ügyvédi kamarában, mint jelöltek be voltak jegyezve, a megüresedő helyre a jelentkezés sorrendjében a kamara ügyvédtagjai sorába felvehetők legyenek, Hangoztatta dr, Kux, hogy az ügyvéd jelöl tek szerzett jo.ga.it tisztelni kell, ezt a kamara sem sértheti meg, mert kötelessége a jelöltek érdekeit is megóvni, Dr, Klein Jenő szintén nem fogadja el a kamara választmányának javaslatát, mert az morális értőkeket veszélyeztet. Azt. elismeri, hogy sürgősen, sőt még ma ke 11 segíteni az ügyvédek hely zetén, de ez a segítség nem lehet a numerus wa^lusus intézménye* Enélkül is lehetne az ügyvédekon segíteni, más te csülotes módon lehetne az ügyvédi zsúfoltságot megszüntetni, „Ilyen mód volna a szigorított,, komoly jogászképzés, az ügyvédi vizsga megszorítása ós a fegyelmi eljárás szigorának fokozása* De lehetne az ügyvédi túlzsúfoltságon segíteni azzal is, ha megszüntetnék a községi jegyzők magánmunkál,t ait„ Tudja, hogy ebben politikum van, de kétségtelen, hogy a jogkereső közönség és az ügyvédség kardinális séreImét képezi az, hogy a jogászilag nem képzett jegyzők ügyvédi munkákatfej tőnek ki, kincs kétség aziránt, hogy minden négyezer lakósu község elbírna egy-egy ügy-' védet, ha nem működne ott a jogi képzettséggel alig biró községi jegyző. Majd utalt arra, hogy az ügyvédi hagyományok sem engednek visszafejlődést, sem- jogfosztást, már pedig az ügyvédi zárt szám intézménye ezt jelentené, Dr. Ei íás Károly azt javasolta, hogy a kamara kö agyul és e vegye le a numerus clausus kérdését a napirendről. Indítványozta, hogy uj közgyűlésre tűzzék ki ezt a témát

P amely sorsdöntő kérdés s ezt elhamarkodni nem szabad, Dr. Baráth Sándor arr°l beszélt- hogy a törvény nem rendelte el a numerus clausust, csak jogot adott a Icamaráknak arra, hogy e nagyig fontosságú ké idősben határozzanak., E*, a jog tulajdonképpen selyemzsinór, amely arra alkalmasa- hogy mi végezzük el önmagunkon az önzsinegelést, /Folyt

a köv,/G.