Magyar Országos Tudósító, 1938. február/1
1938-02-09 [174]
/A I&SLálóJD. 31 SZLUSIZQTTSAG üLLSE, Folytatás 2./ ejinál is inkább, mert ez oda fog vezetni, hogy lehetetlenné teszi a fő-' város munkáinak a megindítását. Gzif-. kor.ilc Cso lányi Pl IVepont jáhofc, A bizottság ezután Cselényi Pál módosításával az előtér** jesztést elfogadja. /:10f/Lá-Vr HÍREK ANGYAL PAL É3 DEGRÉ MIKLÓS ELŐADÁSAI A BÜNTETŐJOGI SZEMINÁRIUM ELŐADÁSSOROZATÁBAN. Előkelő és nagyszámú közönség jelenlétében nyitotta meg dr„ Angyal P ál professzor február hó 9-én a kir, m e Pázmány Péter Tudományegyetem büntetőjogi szemináriumával kapcsolatosan szervezett II, büntetőjogi továbbképző tanfolyam előadás sorozatát * Az elnöklő professzor a védnökök, előadók és hallgatok üdvözlése után kiemelte, hogy az egyetem jogi kara immár évtizedek óta szoros kapcsolatot tart fenn volt hallgatóival s egyik főtörekvése a magyar jogászok továbbképzésének alkalmait megteremteni, E cél érdekében a jogi kar szemináriumai igen nagy súlyt hely eznek a gyakorlati képzésre, A magyar jogász mindig akart és tudott tanulni, E készségét és képességét a közelmúltban ugyan kétségbe vonta egy tekintélyes helyről elhangzott nyilatkozat. Ám e beállitás nemcsak azért utasítandó vissza a leghatározottabban, mert sértő lekicsinylését jelenti a magyar jogászoknak, hanem azért is, mert szöges ellentétben áll a tényekkel, A magyar jogászok tanulás-akarásának egyik legmeggyőzőbb bizonyítéka épp a most megnyíló tanfolyam, mely százával kapcsolja megához az ismerő tőiket gyarapítani és elmélyíteni törekvőket, A lekicsinylés csüggedésre hangol, mellyel szemben inkább az önbizalom erősitését kell életelvvé tenni, véssük szivünkbe a nagy Vörösmarty intelmét: "Nincs veszve bármi sors alatt, ki cl nem csüggedett". Degró Miklós dr, ny, Ítélőtáblai elnök, titkos tanácsos, előadása tágyául az 1931-ben életbe lépett olasz büntetőtörvénynek a beszámithc'tosagra vonatkozó rendelkezéseit veszi, amely törvényt a közelmúltban Angyal Pál és Rácz György forditott magyar nyelvre„ Az előadó megállapítja, hogy az uj oa^sz kódex igen magas színvonalú, s abból a magyar büntetőjogászok igen sokat tanulhatnak. Ennek megállapítása mellett kiemeli, hogyMcódexnok nem minden rendelkezése követésre méltó© Az öntudatlan állapottal, mint beszámítást kizáró okkal e kódox tiz szakaszban foglalkozik, holott ezzel szemben a magyar büntetőtörvény egy szakaszban végez ezzel az anyaggal, minek oka az, hogy törvényünk a birói gyakorlatnak és a jogtudománynak tart fenn olyan kérdéseket, miket az olasz kódex tüzetesen szabályoz, A részegség a kódex szerint a beszámíthatóságot nom zárja ki ós nem is csökkenti. Sőt egyes eseteiben a büntetés emelésére szolgál alapuló Ilyen eset az ittas állapot szokásszerüsége, A jogos védelem határának félelemből^ ijedtségből, vagy -megzavarodott Ságból való túllépése a büntethetőséget a kódex szerint nom z'rja ki, E helyett a gondatlan túllépés esetére tartalmaz a kódos rendelkezéseket,, A végszükség körét a kódex a mi büntetőtörvényünkhöz hasonlítva erősen kiterjeszti, s ezáltal ezt a beszámítást kizáró okot erős gyakorlati jelentőséggel ruházza fel. Mert a végszükség, ugy ahogy azt törvényünk körülírja felette ritkán nyerhet megállapítást, s Így gyakori ti jelentőséggel nem bir. A- fiatalkorúak büntetőjogát a'kódex" nem ópiti ki oly tökéletesen, mint a magyar tövónyeko Megjelentek: Magyary Zoltán jogi kari dókán, Töreky Géza a Kúria elnöke, Gadó István a büntetőtörvényszók elnöke, Ambrózy Gyula hadbirótabornok, a m.kir, hndbiróság, a m.kir, államrendőrség bűnügyi osztálya és a csendőr nyomozó osztály tagjai teljes sz ómban. Legközelebbi alkalommal f ebruár 16-án dr 0 Laky Lajos f őkapitanyhelyet| tes A logiTr ós a nyomozás", dr, Hacker Ervin egyetemi tanár "A visszaeső 'l^jbünösok kriminalitása az ellenük folytatott küzdelem eszközei" cimmel tar/(f/Hanak általános Srdeklődósre számitó előadást. Az előadások helye Közpon| w ti Egyetem Pázmány Péter-tér 1 9 /M0T/BC
