Magyar Országos Tudósító, 1938. február/1
1938-02-08 [174]
HATHóNnPI BÖRTÖNRE ÍTÉLTEK ÉS AZONNAL LETARTÓZTATTAK EGY ÁLLITóLaGOS SZINÉSZNST. Elegánsan öltözött, macskabundás, fiatal leány állt ma vádlottként a bün tetőtörvényszék Krayzell-tanácsa előtt, A leány: Nagy Katalin mo3 0lyc: állt az elnöki emelvény előtt és közömbösen felelgetett az elnök kérdéseire. Amikor azt kérdezték, hogy ml a foglalkozása, Így válaszolt: - Színésznő vagyok, a Városi Színház tagja voltam, jelenleg azonban nincs szerződésem, Vádlottként szerepelt az ügyben lencse wl ihály lakatosmester is 0 Az ügyészség vádja szerint mindketten elkövették a családi állás elleni büntettet. Nagy Katalin ugyanis Emma nevü, négyhónapos gyermekét Lencse Mihájbyéknál hagyta, nem mondta meg a gyermek és a saját nevét s a lakatosmester, amikor már tudta a csecsemő nevét, azt mégis elhallgatta és a gyermeket mint ismeretlent helyezte el a menhelyen. Nagy Katalin tagadta bűnösségét és többek között igy védekezett; - En Lencse Mihályéknál laktam, tudták a nevemet, azt Ígérték, hogy elvállalják a gyermekemet. Három napra három pengőt adtam nekik, Akkor nem volt állásom. Elmentem, hogy pénzt hozzak.., • - Igen, ezt mondta, de többé nem jött vissza, nem törődött a gyerekkel, - mondta az elnök. - De vissza is jöttem. Különben is tudták, ki vagyok, bejelentett lakásom volt náluk... Alaptalan az egész história,,, - Magónak csak história, nekünk azonban nem, - szólt közbe az elnök, - Ebből látszik, hogy mennyire nem becsüli a gyermekét. Hol van most a gyereke? - Vidéken van kihelyezve, Nagy JénösékniJ., - Hol? - hangzott a következő kérdés. . A leány egy ideig gondolkodott, majd bizonytalanul mondta: -- - Ugy hiszem, Jászárokszállásón, - Fizet tartásdijat? - Nem, A menhely helyezte el. Lencse Mihály szintén tagadta bűnösségét. Elmondta, hogy megjelent náluk Nagy Katalin, akinek a nevét nem tudta. Megsajnálta a leányt és a gyermeket, akinek enni adtak. - A hölgy - itt a vádlott-társára mutatott - azzal a -trükkel ment el tőlünk, hogy pénzt hoz ennivalóra és otthagyta a kislányt. Később jelentkezett a huga s tőle tudtuk meg, hogy a kisgyerek anyja Nagy Kata 11 a., De ekkor már a gyermek nem volt nálunk. Három napig tartottuk, az anyja nem jött vissza, mi is szegény emberek vagyunk, nem tehettünk egyebet, minthogy bevittSk a kicsikét a menhelyre. A gyereknek ruhája sem volt, a feleségem öltöztette föl, vett neki fehérneműt. Nagy Katalin nem lakott nálunk, csak később a huga. Egyszer aztán a hölgy eljött hozzám és azt mondta, "drága ember vagyok" mert bevittem a gyereket a menhelyre s igy nem kellett hathetes dajkaságot vállalnia ott, - Mit szói ehhez? - kérdezte az elnök. - Én be voltam jelentve. Nincs okom, hogy letagadjam az igazat, - felelte az állítólagos színésznő. Lencse Mihályné tett ezután vallomást. Szerinte Nagy Katalin azzal távozott, hogy rögtön jön, pénzt hoz a gyerek táplálására, Ö is azt vallotta, nem tudták, hogy mi a neve a kislány anyjának, A törvényszék még néhány tanú vallomását ismertette, majd az ügyész vádbeszéde után meghozta Ítéletét. Bűnösnek mondotta ki Nagy Kot lint családi állás elleni bűntettben és ezért hathönapi börtönbüntetés:-: itélte. Lencse Mihályt a törvényszék felmentette. Megállapította a törvényszék, hogy Nagy Katalin azzal az ürüggyel, hogy pénzt hoz, otthagyd a gyermekét a lakatosmesternél és nem is akart a csecsemővej. törődni. Lencse Mihály mint szegény ember, nem tehetett egyebet, mint azt, amit cselekedett. Hogy a vádlott leány nem akart gyermekével törődni, azt a tárgyaláson tanúsított magatartása is igazolja^ csak hosszas gondolkc •' után tudta megmondani: hol van most a gyermeke. Az itélet ellen ugy az ügyész, mint Nagy Katalin fellebbezett A törvényszék, tekintettel arra, hogy ftogy Katalinnak sem lakása, sem foglalkozása nincs, elrendelte letnrtóztet«s«t. /MOT/ P t
