Magyar Országos Tudósító, 1938. február/1
1938-02-08 [174]
1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1938, február 8. - — 2Z EMIDEG SORVAD-S ELLEN NEM ELÉG A PÁR SZEM. Tabraha Antal volt gyári munkás baleseti kártérítési pe rt indított a Ganz gyár ellen, amelytol havi 6o pengős életjáradékot követelt, A budapesti törvényszékhez benyújtott keresetében panaszolja a felperes, hogy a ScBilick és Nicholson gépgyárban, amely a Ganz-gyár jogelődje, betegként j elentkezett, mert szemei feltűnően gyöngültek, látókpessége egyre csökkent, A gyár által fenntartott betegsegélyző intézetben ahelyett, hogy rendesen kezelték volna.-mindössze egy szemüveget irtak számára és a gyárban tovább dolgoztatták. Állapota egyre rosszabbá vált, végül szemiflegfii elsorvadtak, megvakult, A törvényszék előtt megtartott tárgyaláson az alperes pergat16 kifogást emelt azért, mert a felperes keresete a társadalombiztosítási fcifráskodás útjára és nem a rendes bíróságok hats-körébe tartozik, A törvényszék ennek a pergátló kifg-ésnak helytadott és az eljárást megszüntette. Fellebbezés folytán a kir. Ítélőtábla az elsőblróság Ítéltét megváltoztatta, kimondotta, hogy a felperes keresete olyan kárigény, amelyet orvosi műhiba folytán érvéynesit az alperessel szemben s ez a rendes bíróság hatásköre alá tartozik. Elrendelte a tábla, hogy a z iratokat az ügy érdemleges letárgyalása végett küldjék vissza a törvény székhez, /MOT/G, —KNAPP MIKSA BIZTOSÍTÁSI ÜGYE A PHÖNIXNEL; Knapp Miksa igazgató nagyobb életbiztosítási ügyietet kötött a Phönix biztositónál. Amikor a Phönix biztosítási intézet körül a bajok nyilvánosságra jutottak, Knapp Miksa beszüntette a biztositávi dijak fizetését. Később a Phönix kirendelt gondnoka a pénzintézeti Központ perrel lépett fel K n app Miksa ellen, akitől a biztosítási kötvény érteimében 85o pengő bírságot követelt. Keresetében előadta a Pénzintézeti Központ, hogy az alperes a díjfizetést minden előzetes felmondás nélkül szüntette be s ily esetre a biztosítási kötvény birságmegtéritését irja elő, A járásbíróság helytadott a keresetnek és Knapp igazgató ellen marasztaló Ítéletet hozott, A törvényszék Újhelyi-tanácsa azonban megváltoztatta ezt az Ítéletet és a felperest keresetével elutasította. Ez az Ítélet hivatkozik a Phönixrendeletre, amely kimondja, hogy a Phönix biztosításokat felmondani nem lehet és hu valamelyik fél mégis élne ilyen felmondással, az érvénytelen, E rendelet folytán tehetnem hivatóozhatik a Pénzintézeti Központ arra, hogy a peresített bírság azért jár, mert Knapp igazgató felmondás nélkül szüntette meg a díjfizetést, mert hiszen felmondásnak a Phönix biztosítások tárgyában helye nincsen. Utal még a törvényszéki Ítélet arra is, hoy a Knapp féle biztosítási szerződés megszűnése végeredményben azért következett be, mert a felperes az esedékessé, vált biztoitási dijak behajtását perrel nem szorgalmazta és már ezen okból sem követelheta felperes ezen biztosítási ügyletből kifolyólag az alperestől bírságot, /MOT/G.
