Magyar Országos Tudósító, 1938. február/1
1938-02-08 [174]
/A TISZA-DUNA VÖLGYI TÁRSULAT NAGYGYŰLÉSEI Folytatá s 1./ A nagy tetszéssel fogadott megnyitóbeszéd után vitéz Endre László alispán Pestvármegye nevében üdvözölte az árvizmentesitő társulatok képviselőit, A száz év előtti árviz - mondotta - Pestvármegye 91 községét öntötte el, A magyar belvizek szabályozásé elsőrendű nemzetiéieladat, mert a magyar vizek, amelyek oly nagy áldást tudnak hozni, éppen olyan károkat is okoznak, ha nincsenek mederbe terelve. Éppen olyanok, mint a magyar természet, szertelenek, de kellő fegyelmezés és irányit ás mellett , áldást hoznak, Különösfe n fontos ez a/ / munka a Duna-Tiszaközén, az ország központi me gy é jében» /yi g g zab á ly o zó7 ClUtán gróf Bethlen Pál, a Berettyó Vizazabályozó és Ármentesitő Társulat elnöke emlékezett meg a Tiszavölgyi Társulat hatvan évvel ezelőtt történt végleges megala-kulásáról, A Tiszavölgy rendezéséről nyújtott történelmi visszatekintést, A Tiszavölgy rendezése nemcsak vizügyi és mezőgazdasági, hanem kereskedelmi, ip^ri és egészségügyi szempontból is nagyfontosságú volt a magyer faj fentartdsa ércekében, A régi térképek és a mai állapotot feltüntető térképek összehasonlítása azt mutatja, hogy a Tis Z avölgy rendezése utján nemcsác hatalmas területek kerültek művelés alá, hanem a magyar faj egészséges, igazi otthont kapott az ország szivében, A magyar nemzet legnagyobb békés alkotása, amit ezer év alatt itt véghezvitt, az a Tiszavölgy szabályozása. Gróf Széchenyi István ismerte fel ennek a munkának sorsdöntő jelentőségét. Népszerűségét koé kárát éve még királyi biztosságot is vállalt a Tiszavölgy szabályozása érdekében József nádor is felismerte a munka fontosságát és ő alapitotta meg egyébként 1810-ben az első vizitársulatot, a fejérmegyei Nádor-csatorna Társulatot, A Tiszavölgyi Társulat elnöki székében olyai nagy államférfiak voltak, mint gróf Károlyi György, gróf .-.ndrássy Gyula, gróf Szapáry Gyula, gróf Károlyi Sándor és a titkári állásban nagy működést fejtett ki különösen Darányi Ignác , aki innét vitte magáy*l,a vizimunkálatok és gazdasági fejlesztés iránti megértését, A tlr^OTrafflf 14-ig 318 és fél millió pengőt áldozott a Tiszaszabályozási munkákra a magyar földbirtokos osztály. Gróf Bethlen Pál külön megemlékezett a három legnagyobb vízimé r nőkről, vásárhelyi Pálról^ Széchenyi munkatársáról és műszaki taiácsad-jár°l, Kvassay Jenőről, a kulturmérnökségek, az országos talajjavitó hivatal és a f öldmive lésügy i minisztérium vizrajzi osztályának létesítőjéről, továbbá Sajó Elemérről, aki a csonkaország szomorú pénzügyi helyzete ellenére nagyszabású vizügyi politikát inditott, A Tiszavölgy szabályozási munkája 112 átvágássá] 453 kilométerrel röviditette meg a Tiszát, az ármentesitett terület nagysága 4,600,000 katasztrális hold. Az eredmény a nemzeti vagyon szempontjából majdnem egyésf élrailliárd értékgyarapodást jelent és az évszázados lápos mocsarak helyén községek, városok, vasutak, utak, hidak, kereskedelmi és ipari létesítmények, kórházak, iskolák vannake Trummer Árpád f öldmive lés ügyi miniszteri tanácsos* az 1838, évi pesti árvizről tartott előadást. Ismertette az árvízkatasztrófa előtti helyzetet. Előre nem látható körülmények idézték elő, hogy a 928 centiméteres árviz elöntötte a várost, amire a pesti polgárság egyáltalán nem számit ott. Március 13-án az esti órákbai az árviz 774 centiméteres vízállásnál áthágta a pesti Dunapart mentén húzódó töltést és a jeges ár elöntötte a Belváros utcáit 0 Éjfélkor a várost felülről védelmező váci gát szakadt át és a viz elöntötte a Terézvárost, Március 14-én a soroksári gát is elszakadt, a Ferencváros is viz alá került és az árviz a Józsefvárosba ömlött/, mig a Belvárosban emelkedő viz a Lipótvárosba nyomult. Másnap éjié lkor 928 centiméterrel tetőződött az árviz és megindult az •apadás. Ekkor már csak az E r zsébet hid és a központi vároái áza közötti terület, továbbá a Ferenciek-tere emelkedett, mint sziget az ár fölé, A hatóságok munkáját nagyban támogatták azok a bátor f érfia k, akik bár° Wesselényi Miklós vezetésével hatalmas erőfeszítéssel segitettek. Egyes helyeken a vizmélység háromésfél métert is elért és az arviz következtében Pest és Buda területén 2 0 882 ház dőlt össze és 1,363 lakhatatlan lett 0 Ez az árvízkatasztrófa inditotta el azután a főváros árvízvédelme érdekében végzett szabályozó munkákat, yjji. /Folytatása következik,,/
