Magyar Országos Tudósító, 1938. február/1
1938-02-07 [174]
VITÉZ VASS ELBA" ELŐADÁSA P JLDBIRTOK^POLITIKÁNK KÉRÍÉEBIBÖL. ' A Magyar Nemzetpolitikai Társaság) a Sől Klub és a Honszeretet egye sülé tL-kÖzi munkabizottságának meghívására hétfon este a Pátria Klub nagytermét zsúfolásig'megtöltő hallgatóság előtt űr. vitéz Vass Elek miniszteri osztályfőnök, országos telepítési igazgató érdekes előadást tart if Földbirtok_politikánk kérdései" cimmel. Az előadást meghallgatta Bornemisza Géza ipargyi és kereskedelemügyi miniszter, llarschall Eerno, Kalla Aurél, vitáz Petneházy Antal, Pruzsinszky János és Stolpa József államtitkárok, valamint számos országgyűlési képviselő. Dr. János Áron, a Nemzetpolitikai Társaság elnöke mondott megnyitó beszédet, majd vitéz.Vass Elek tartotta..meg nagy érdeklődéssel várt előadását. > földbirtokpolitikánlt kérdéseiről. Bevezetésül a régebbi földbirtok poltikai törekvéseket ismertette és kiemelte, hc^y szabad birtokforgalom mellett a föld és a rajta megtelepedett mezőgazdasági népesség kívánatos egyensúlyi helyzete elérhető' nem volt. Az 1894. évi idevonatkozó törvénycikk előtt és a törvény cikk alapján létesített telepítések bár 100.000 kataszrális holdat juttattak kisbirtokosak kezére, nem állottak egészséges arányban a jelentkező szükségltifcekkol. A békeszerződés követ-' keztében a birtokmcgoszlási és népesedési viszonyok lényegcsen romlottak,' A békeszerződés rendelkezései a kisbirtokosok arányszámának a csökkenését, viszont a nagybirtokok szántóterületének viszonylagos és a népsürűsggünknok jelentékeny emelkedését eredményezték.. A mezőgazdasági munkavállalók arányszáma is rosszabbodott, amennyiben a csolédok és mezőgazdasági munkások százalék száma 33.7-ről 40.1-ro emelkedett, majd a földreform következtében 1930-ban 30.7-rc csökkent. Az 1920-,as földreform-törvény főleg a szociális szempontot domborrotta ki. Az akkori viszonyok között nem volt mód a juttatottak megfelelő szelekciójának, a pénzügyi megalapozottság különösen kezdetbon hiányos volt és a közbejött mezőgazdasági válság gát** lólag hatott. !Ez elért eredmény mégis jelentős és az összes körülmények, figyelembevételével méreteiben olányösen összehasonlíthatók az utódálímok földbirtokpolitikai intézkdéscivcl. A föle reform nagyjelentőségű szociális eredményei ellenére sem hozott hosszabb időre megnyugvást birtokpolitikánkban. Világossá vált, hogy állandó jellegű állami beavatkozás nélkül földbirtokpolitikai problémáinisit mcgoSani nem tudjuk. Ennek a beavatkozásnak azonban tekintetbe kell vennie a mezőgazdasági termeléshez fűződő gazdasági érdekcinktet is. A földreform után megmaradt problémák megoldását 1936-ban a családi hítbizom^nyokról és a telepítésről szóló térvények kísérelték meg. Az ezer holdon felüli nagybirtokoknak birtokpolitikai célokra tekintetbe vehető mezőgazdasági t őrülete 1930-ban 3,090.765 hold volt, ebből a szántó 3.008.541 hold. Ugyanekkor a földnélküli gazdasági ceoládek és mezőgazdasági munkások száma 621,124 volt, amelyhez hozzászámíthatjuk az 5 holdon aluliak birtokjeiegészítésre szoruló 518,721 lelket számoló rétegét. Ezt a hatalmas tömeget az összes nagybirtokok felosztásával is csak 30-35 százalékban tudnók kisbirtokhoz juttatni, a birtokpolitikának tehát állandóan szem előtt kell a ártania azoknak a földhöz nem juttatható tömegeknek az érdekeit is, akiknek a munkanélkülisége súlyos szociális veszélyt jelenthetne, Az 1936-os tele pite si törvény az első 20 évben kb. 80 millió pengővel táplált telepítési aL.pot létesített és elsősorban szabadkézből, vagy elővásárlás utján, illotvo köztartozás-hátralékok és vagyonváltság fejében leadandó földekből kivánja biztosítani a birtokpolitikai célkokra szükséges területeket. A földhöz juttállandóktól bizonyos" anyagi erőt, vagy legalább is a szükséges gazdasági felszerelést kivánja meg és az igénybevett terülttok tulajdonosait a teljes és valóságon becsértékkel kívánja kártalanítani, A kártalanítás egyes esetekben százssdzalékig nyomban készpénzzel, más esőtökben kétharmad részig kézppénzben és ogyharmadrészig 25 éves törlesztéssel történik, A törvény intézkedései lényegében a szabadforgalom kiegészitésórc irányulnak. Nem helyezkedik a törvény a birtokmaximum álláspontjára és a mindinkább koncentrálódó ipari és kereskedelmi nagytőkével szemben nem kivánja maximálni a meglévő mezőugazdasági nagytőkét, amely a keresztény nemzeti vágyott legjelentősebb ré\ /H , ol-;t- !:ÖV./
