Magyar Országos Tudósító, 1938. február/1
1938-02-07 [174]
/AZ OMj-tí ígazgatovaiasztmanyi uiese, FO±yi,atas i.,/ - Örömmel fogadta a gazdatársadalom a Kélszövetségnek azt az intézkedését, hogy Magyarország állandó pénzügyi ellenőrzését felfüggesztette. Ahogy azt a pénzügyminiszter megállapította, ezért elsősorban az adófizetőké az érdem, de természetesen nagy része van benne pénzügyi politikánknak és a Nemzeti Banknak is. Olyan teljesítmény volt ez, amelyre büszke lehet az ország, de nem elég a névtelen adófizető homlokú köré babért fonni, kell, hogy ezekből a babérlevelekből jusson a névtelen adófizető főzelékébe is. Okulnunk kell a saját kárunkon, Schmidt Jeremiás távozásakor már volt ebben az országban lakodalmi hangulat. És a megszüntetett gyámkodás után nem volt meg a kellő önuralom és az előző népszövetségi megbízott támogatása után ujabb ellenőrzés vált szükségessé. Most az a feladata a pénzügyi kormányzatnak, hogy a legnagyobb eréllyel igyekezzék a bekövetkezett javulás vonalát tartani, adódeflációra van szükség és csak a legszükségesebb beruházásokat szabad megejteni, mert a költségvetés kereteinek kiterjesztése a legveszedelmesebb'pénzügyi politika volna, Kétségtelen hogy sok bedugni való luk van. De nem szabad a szükségleteknek bő kézzel való kiterjesztése révén kibővíteni az államháztartás kereteit. Az 1 államháztartassal kapcsolatosan csak egy dologiról lehet szó, hogy az adóterheket, főleg a mezőgazdaság terheit csökkentsék. Meg'kell szüntetni «z 1931-es állapotok ellensúlyozására életbeléptetett adóügyi .intézkedéseket, A mezőgazdasági üzemi költs ";gek ugyanis sokkal jobban emelkedtek, mint a termények árai, s az uj szociá1 is terhek következtében nyilvánvaló, hogy a termelési költségek emelkednek, csökkenteni kell tehát az adóterheket és stabilizálni kell a költse gveté st. - Örömmel kell megállapítani _ folytatta kutschenbacher Emil, nogy az 1937-es külkereskedelmi mérleg kedvezően alakult és 125 milliós kiviteli felesleggel zárult. Ez termesz etesen kedve zően befolyásolta • fizetési mérlegünket is. A magyar mezőgazdaság kivitele meghaladja a • 300 milliót, s jorészben ennek köszönhető a helyzet kedvező alakulása, de óvatosságra int az, hogy az 1937-es év második fele visszaesést mutat. A Külkereskedelmi Hivatal nagyon helyesen, uj piacok után kutat a régiek mellett s a romai egyezményben, szereplő államokon, továbbá Németországon és ivájcon kivül örvendetes fejlődés mutatkozik a piacok bővülése terén olyan országokban is, ahonnan nemesvalutát kaphatunk, A gazdaközönség csak elismeréssel adözhatik ezért a minisztériumok tárgyalóbizottságainak és a Külkereskedelmi Hivatalnak s a gazdatársadalomra most már az a hivatás vár, hogy alkalmazkodjék a piacokhoz, olyan terményeket termeljen, amelyeknek könnyű az értékesítése és olyan minőséget produkáljon, ami ezt szintén előmozditja. -Emelkedett a mezőgazdaság vásárlóképessége, de az.elmúlt rossz esztendők nyomán a sok fizetnivaló szinte széttépi a gazdát, Es ezért nem érezteti a hutását az úgynevezett fellendülés. Sőt aihus és a zsirfogyasztás terén az országban csökáené s mutatkozik. Ha aranyártékben számit juk 8 termésárakat, akkor arra az eredményre jutunk, hogy a mai búzaár nincs messze attól az ártól, amely a mult század végén a súlyos mezőgazdasági válságot felidézte, A huszpengős búzaár nem áll nagyon távol az 5-6 aranyforintos ouza árától s ugyanekkor az ipari cikkek árában nem csökkenés következett be, hanem megmaradt a régi szinten és a mult év végén az agrárolló két szára között 36 volt az eltérés, mert a mezőgazdasági árak tizerihétszázalékos esést mutatnak, mig az ipari^ 119. Nem mondhatjuk, ha a jövő év horoszkópját akarjuk felállítani, hogy rossz esztendő előtt állunk, de viszont dus esztendő elkövetkezéséről sem lehet beszélni, heg lehetünk elégedve, ha a jövő év olyan lesz, mint az idei, r —A magyar történelemben jelentős esztendő következik az idén. 1938 Szent István éve s ünnepe ez a magyar mezőgazdaságnak is, mért kilencszáz esztendős a magyar mezőgazdasági kultúra, /Polytwköv,/