Magyar Országos Tudósító, 1938. január/2
1938-01-19 [173]
/ MIKECZ ODON ELŐADÁSA. Folytatás 1,/ A nyilt szavazás kétségtelen gyakorlati előnyei mellett, ennek a rendszernek igen súlyos tehefctétele az, hogy befolyásolás esetén a választási aktust elszakítja a politikai meggyőződéstől, s a befolyásoló szinte ellenőrizhetetlen mértékű pluralitást nyerhet* A tömegek nincsenek meggyőződve prról, hogy helyesen cselekedtek-e szavazatuk gyakorlásánál, nem éreznek közösséget az egyetemes nemzeti közérdekkel* A titkosszavazás szükségképen mag^után hozza apolitikaL mozgalmak uj módszereit s a politikai muggyó'zés szükségességét. Az állami éa nemzeti élet természetében rSjük, hogy vezetni csak a felsőbb rétegek hivatottak, ennek a vezetősnek aJLapja azonban csak a vezetett rétegek érdekeinek szolgálatán s annak konszenzusán alakulhat. A szavazás titkosságának módszere ennek a konszenzusnak kialakítását teszi a politikai törekvések érvényesülésének főfeltételévé és sarkalja a vezetésre'hivatott társadalmi rétegeket arra, hogy ezt a konszenzust megteremtsék. A mai politikai helyzet lehetőséget ad arra, hogy általános nemzeti szempontok figyelembevételével a politikai szempontból jelentős összes tény ez ol^együttmükö dóséból afla w vazás titkosságának bevezetésével olyan választási rendszert teremtsünk, amely respektálja a nemzet reálpolitikai szemlélet alapján felismert érdekeit is* Azokat a nagy feladatokat, amelyek megoldása a közeljövőre vár, csak belsőleg összefogott nemzettel tudjuk megoldani. Ehhez szükséges, hogy az alkotmányjogi kérdéseket a nemzet nagy többségét kielégitő megoldással kikapcsoljuk az előtérbe álló problémák sorából s megkezdődhessék az a munka, amely ajnemzet gazdasági, politikai ős kulturális erőforrásainak tökéletesebb kihasz nálását tűzi ki célulo Ennek előfeltétele belső tekintéllyel rendelkező parlamentarizmus, belső közösség a képviselt tömegek és a képviseleti szervek között s erre az alépítményre ráépitett cóltudatus, stabil, hatalmában biztos és azt a nemzet érdekében használni hajlandó kormán/ zat e Önként adódik a kérdés mennyiben tudjuk ezeknek a közerddkü céloknak szolgálatába állitani a titkos szavazásra ópitett rendszert. Ennek a kérdé shek megoldása áll ma minden politikai tényező érdeklődésének előterében, a biztosítékok rendszere, azoknak j|módzsereknek a választási rendszerbe való beépítése, amelyek a titkos szavazással egyébként könnyen fellépő dekdnponáló törekvéseknek ellensúlyozására alkalmasak. M i k e c z Ödön államtitkár ezután statisztikai adatokat ismertett a választójog szempontjából figyelembe jövő néprétegek szociális helyzetéről és kulturális képzettségéről, hangsúlyozva, hocy az ezekhez fűzhető következtetéseket általánosságokra kell alapítani,, Fel kell tételeznünk, hogy általánosságban a magasabb társadalmi rétegekhez és foglalkozási csoportokhoz tartozc1<politikai iskolázottsága nagyobb, politikai' felelősségérzete érzékenyebb mint az alsóbb rétegeké. Az alsó rétegnek, nagy általánosságban beszélve, bizonnyal helyes az Ítélőképessége abban,' hogy szociális helyzetének milyen irányú változását tartaná kívánatosnak, nemvalószinü azonban, hogy ezeknek a tö re levés éknek szolgálatára olyan biztonsággal meg is találná a kielégítés reális lehetőségeit, mint amilyennel vágyai keletkeznek, s főként kétségbe kell vonni azt, hogy politikai felfogása kialakításánál mérlegelni tudná azok-t a szempontokat, amelyek a nemzet egyetemes érdekeire és más társadalmi rétegek jogos közrédekü Igényeire vonatkoznak. A titkosság rendszetének széleskörű általános választási rendszerrel kcjnbinált bevezetése tehát a mi szociális és kulturális elrétegeződésünk mellett szétbontó hatásokkal járhatna. A néptömegek politikai akaratát rendszerint a nem reálpolitika ij tény ez ők alakítják ki s közdolgokról való felfogása sem higgadt mérlcgWs utján formálódik meg és nagyon kétséges, hogy e tömegek akaratának számtani müvelet módján való érvényesülése tényleg alkalmas-e arra, hogy eredményében r nemzeti akaratot is ^ kifejezésre juttassa. /Folyt köv./
