Magyar Országos Tudósító, 1938. január/2

1938-01-28 [173]

ROHRINGER SAKDOR ELŐADÁSA AZ ÖNTÖZÉSRŐL. ; pénteken este az egyetem Ásványtani Intézetének előadó­teimében rendezte a Királyi Magyar Termés zettudományi Társulat természet­tudományi estélyét, melyen Rohring er Sándor műegyetemi ny, r. tanár a vizépitéstan egyik, külföldön is elismert kiválósága tartott elő­adást "Az öntözés, tekintettel a hazai viszony okra ! ' cimmel., Az előadáson megjelentek: Kállay Miklós ny s miniszter, az Országos Öntőzóöl Hivatal el­nöke, Teleki Pál gróf, a Műegyetem rektora,, Szily Kálmán kultusz-állnmtit­kár, Puky Endre, a közigazgatási biróság elnöke ; Papp Ferens, a Vizmüvek vezérigazgatója, Rétt'y Antal, a Meteorológiai Intézet % azgr.tójo, Trummer Árpad és Dieter János miniszteri tanácsosok, Kaán Károly ny. államtitkár, Gombócz Endre, Zsigmond Elek, Rados Gusztáv, Köv«83i Ferenc egyetemi taná­rok és még sokan mások.- Az előadáson Zimmermann Lajos egy. tanár elnökölt. -Egy ezredév kellett - kezdte az illusztris előadó fejtegeté­seit - hogy az öntözés ügye Magyarországon megfontolás tárgya legyen. Gróf Széchenyi István volt az első, aki az Alföld ármentcsitése után a viz hasznosítását, tehát az öntözést is akarta,, Az ő kezdeményezésére Vá­sárhelyi Pál tervei alapján indult meg az Alföld ármentesítés e, majd a Kvassay Jenő által szervezett kultúrmérnöki intézmény folytatta a "nagy munkát: az ármentesitéseket, lecsapólásokat és belvízrendezéseket, amelyek előfeltételei az öntözésnek. A háború előtti időkben az öntözések lassan terjedtek, mert még nem volt meg annak gazdasági szükségessége, tehát jö­vedelemzősége sem. -A magyar öntözés nehézségeit felismerhetjük akkor - foly­tatta az előadó - ha megismerjük a külföldi öntözések inditóokait. Egyip­tomban pl. az élet egyetlen lehetősége a természetes és a-mesterséges ön­tözés, enélkül erre a nagy földterületre az éhhalál várna. Olaszország. Dél-Franciaország és Spanyolországban az öntözések lassan fejlődtek, de ezt a fejlődést is elősegítette ezeknek az államoknak az öntözés berende­zésére kedvező helyzete'.- • A magyar fiöldlggográf iai helyzetében csak jóval nagyobb erőfeszítéssel lehet az öntözési megoldani, mint külföldön. Kali­forniában pl. a híres gyümölcstelepeket mesterséges öntözéssel tartják fenn, - Hazánk évi csapadékösszege elég lenne jó terméshozam elé­résére, ha eloszlása nem volna kedvezőtlen, A gabonanemüek fejlődése ide­jén még van elegendő csapadék, de a kapások termése bizonytalan,, A csapa­dék kedvezőtlen eloszlásának kiegyenlítésé az öntözés feladata. Az öntö­zéssel együtt jár az intenzív gazdálkodás,, ezért az öntözés elterjedésé­nek legbiztosabb alapja a kisbirtok. Az öntözés sikere igen nagy mértékben függ az öntözó'gazda szakértelmétől és ezért fontos a kisérleti öntözőgaz­dasagok berendezése, hogy ott a gazdák a szükséges ismereteket elsajátít­hassák. Fontos ezeknek az ismereteknek a megszerzése a telepítések szem­pontjából is, hiszen az eredményes munkát legjobban a kisbirtokok és kis­bérletek öntözéssel való ellátása segiti elő, Érdeke ez a birtokosnak és a köznek egyaránt. Az ötnözési rendszerek ismertetése után az előadó a magyar öntözések jelenlegi eloszlását ismertette 0 Majd rátért a Tiszántúl és Kőrösvölgy öntözésének problémáj ára, A tiszántúli öntözés nagy nehézsége a nyári /július, augusztus/ vízhiány és a dombvidéki tárolóhelyek hiánya, • Ennek a területnek az öntözése kívánja a legsürgősebb állami beavatkozást, A tiszántúli öntözés három mádon oldható meg s a/A, a Kőrösből a jelenleg épités alatt álló békésszentanörési duzzaszt óm ű segítségével, b/., a Tiszá­ból Tiszafüred és Algyő között s z i v a 11 y ut el ep e k""ál t a 1 és c//a tiszalöki duzzasztóműtől kiinduló öntőz c-"~és""H í a józoc satorna segítségével,, Ilyenmó­don 264.000 kat„ hold önt füzese válna lehetővé. Az,'egész programra végrehaj­tási idejét tizenöt évben szabták meg,, Előadó ismertette ezután az öntö­I zéshez szükséges öntözővíz mennyiségét,, annak beszerzési, és táro}&si ne­hézségeit. A tarolásra alkalmáé lombvidékeinket Trianon elszakító tta és Í \igy a z öntözéshez szükséges mintegy 247 millió köbméter vizet síkvidéki medencébe kell tárolni, ~ ^ /Folytatása következik,/

Next

/
Thumbnails
Contents