Magyar Országos Tudósító, 1938. január/2

1938-01-17 [173]

• ÉRTÍXB3 PROGRAMMAL KEZDI EZÉVI MUNKAJÁT AZ OLASZ KULTURINTÉZET. Kedden, e hó 18-án nyitja meg az Olasz Ku3 turlntózc t ezávi hangversenyszezonját Ada Ruata Sassóli hárfamüvészno és Maria Tarosa Pediconl, szoprán-énekes»Éi együttes hangversenye. Ada Ruata Sassóli, aki a római S. Cecília zeneakadémia hárfa tansz ékének ti.nára, a szó igaz értelmében " vi lághi ress ég" fi ^emcs ak Európa legtöbb államában aratott n gy sikereket, hanem az Egyes ült Államok, Kanada, Ausztrália és Eszakafrika nagyvárosainak közönsége előtt is hangversenyezett. Maria Torosa Pediconi az egyik legszebbhangu olasz 'szopránénckcsnő. A római ¿3 milanói szinp dókon kívül, az olasz, francia, német, belga, osztrák, lengyel hangverjenydobogókon szorzott magának hírnevet, A két művésznő műsorán, régi ós modem olasz zeneszerzők müvein kívül, Mozart, Schubert, Haydn és Bach darabaok szerepelnek. Ugyancsak az Olasz Ku

1 turintézctben /IV., Eskü-ut »6./ tart olasznyclvü elő-dást, csütörtökön, e hó 20-án, délután 6 órakr, dr. Prancesca Szyfmanowna "il te^trö it . lano in Polonia" /Az olasz színház Lengyelországban/ elmme I./MOT/BO AZ EGÉSZSÉGPOLITIKAI TÁRSASÁG ANKÉTJE A MEZŐGAZDASÁGI ÖREGSÉGI BIZTOSÍTÁSRÓL, ÁZ Egészségpolitikai Társaság a magyar mezőgazdasági népbiztositás kérdéséről ankétet rendezett, amelyen megvitatásra kerültek a törvényhozás előtt fekvő mezőgazdasági öregségi biztosításra vonatkozó törvényjavaslat szociális, gazdasági, nemzetpolitikai és egészségpolitikai vonatkozásai, valamint a magyar mezőgazdasági népbiztositás egyetemes problémái. Az értekezlet hétfő esti első ülésén A n t a 1 Laj03 dr., az Egészségpolitikai Társaság elnöke elnökölt. Az értekezlet iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Megjelentek Froniusz Oszkár és Herkély Tibor miniszteri tanácsosok, a mezőgazdasági öregségi biztosításról szóló törvényjavaslat kodifikátorai, több országgyűlési képviselő és a szociális kérdésekkel foglalkozó szaktudósok közül számosan. Dr. Antal Lajos elnöki megnyitójában hangsúlyozta, hogy a magyar falusi népesség jobb sorsáért folytatott törekvések történetében nagy jelentőségű kezdeményező lépés a kormány mezőgazdasági öregségi törvényjavaslata. Véleménye szerint a betegségi biztosítás megvalósítása a nemzet szempontjából hasznosabb és sürgősebb lett volna, azonban remélhető, hogy az öregségi biztosítást gyors ütemben követi a betegségi biztosítás megvalósítása, A törvényjavaslat benyújtása igen időszerűvé teszi a népegészségügyi minisztérium problémáját. Az egyes tárcák között szétszórt egészségügyi és szociális politikai ügyeket feltótlenül egyesiteni kellene a népegészségügyi minisztérium irányitása alatt, K 0 v r i g • Béla dr, egyetemi m, tanár, OTI Igazgató "Mezőgazdasági népességünk öregségi biztositósa" cimü előadásából erkölcsi, nemzetpolitikai, családvédelmi és közgazdasági szempontból méltatta a kormány öregségi törvényjavaslatát, Megitélése szerint helyes, hogy a választójoggal párosítva kerül a javaslat a törvényhozás és a közvélemény elé, mert ^közjogi fejlődés csak akkor lehet maradandó értékű, ha a társadalmat erősítő intézményes népvédelem annak velejárója,* A törvényjavaslat alapeszméjének kifejtése után a tervezett intézkedéseket birálta. Kiemelte az állam jelentős áldozathozatalának a nagy szerepét és azt, hogy a hatálybalépés után közvetlenül,minden várakozási idő nélkül 49.000 mezőgazdasági munkás és cseléd fog 60 pengős járadékhoz jutni. Kifogásolta, hogyha biztosításra kötelezettek körének szabályozásánál a szociális védelemből kihagyták azokat, akik 10 korona kataszteri tiszta jövedelmet hozó földnél nagyobb földtulajdonnal rendelkeznek. Ez azt j elenti,. hogy az ország több vidékén már egyholdas cselédek ás munkások is kiszorulnak 1 a biztosításból, jóllehet a törpeparcellábók származó-jövedelmük még egy i tizedét sem éri el egy család átlagos évi keresetének, Ezért javasolja, f hogy három katasztrális holdig terjedjen a biztosítási kötelezettség, A ' szolgáltatásoknál teljesen hiányzik a. rokkantsági, özvegyi és árva-járaddók* Ebből legalább az özvegyi járadékot kell és lehet megvalósítani; mert ezt parancsolja a csalódvédelem elve és az erkölcs követelménye, /Folytatása következik-/