Magyar Országos Tudósító, 1938. január/2

1938-01-21 [173]

A KE NY 3 ZE REG 1E S SE GEK É3 A FOGYASZTÓ. A Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége szakosztályainak együttes ülésén dr. Wünscher Frigyes elnöklete mellett dr» vitéz Gábriel Jenő, a Hangya Szövetkezeti Központ főtisztviselője tartott előadást "A kényszeregyességek és a fogyasztó" cimmel, A hivatalos adatok felhasználásával az előadó kifejtette, hogy az utolsó 11 év alatt a kereskedelem fizetésképtelensége legalább 450 millió pengőt tett ki, amelynek legnagyobb részét a hitelezők áthárították a fogyasztóra. Mig a kereskedő - természetesen egyes kivételektől eltekintve - általánosságban megszabadult tartozásaitól, ugy, hogy annak 70^-át a hitelezők elengedték, addig a gyáripar és nagykereskedelem a hitelezési kockázat beszámításával drágibotta az árukat'és az adós kereskedőknek elengedett összeget a fogyasztókra haritotta át. Különösen nagyarányú volt a drágitás a textiláruknál, amelynek kereskedői mind fizetésképtelenek voltak. Általánosságban 5-l5#-kal drágult hitelkockázat miatt az áru. Nemcsak a tudományos elméletnek, hanem a tényeknek a tagadása tehát, amikor a kereskedelem azt állítja, hogy a kényezeregyességeket a közgazdasági élet viselte s annak nincs köztámogatásszerü jellege, Á hitelezési kockázat éppen olyan adónak tekinthető, mint más adónem, azzal a különbséggel, hogy'ezt nem az állampénztárba fizették be és nem abból kapta a kereskedelem, hanem a kiskereskedelem, nagykereskedelem és a gyáripar hajtották be és megtartották maguknak,Előadó kimásolta, hogy a kereskedők fizetésképtelenségét mindenkor a kereskedők összlétszámához viszonyítják, holott figyelemreméltó, hogy az 56,870 önálló kereskedőből 40,000 olyan kereskedő van^ amelyik alig vett részt, vagy egyáltalában nem

y a fizetésképtelenségeken, pl, dohánytőzsdesek, állatkereskedők, cselédelhelyezők, tej, sajtkereskedők, zsibárusok, kisebb szatócsok, fűszeresek. Erre a rétegre mindössze kb, 4.000 fizetésképtelenségi eset jut, szemben a szakmai kereskedelemmel /textil, fa, bútor, bőr, vas, műszaki cikkek, üveg, porcellán, papír, irószex, óra/ amelynek kb. 17.000 létszámára 15.000 körüli fizetésképtelenségi eset jut. Ezt a megkülönböztetést mindannyiszor alkalmazni javasolja, valahányszor kereskedelmi ügyről van szó;, A nagy érdeklődéssel fogadott előadáshoz elsőnek Antal István dr. v, államtitkár, országgyűlési képviselő szólt hozzá, aki kiemelte annak szüleségességét, hogy a magyar közvélemény a kényszeregyességeknek és fizetésképtelenségeknek a gazdasági életre és az árak alakulására gyakorolt kihatásairól helyes tájékoztatást nyerjen. Ennek a kérdésnek kimunkálása képezi a szövetkezeti élet egyik legfontosabb feladatát. Miután azonban a kényszeregyességek terén az utóbbi években súlyos visszaélések történtek, szükségesnek mutatkozik az egész kényszerógyességi és fizetésképtelenségi jog reformja, még pedig nemzetgazdasági, jövedelemeloszlási és jogpolitikai szempontból. Felszólaltak még Rácz Kálmán országgyűlési képviselő, Dömötör László dr., a Hangya alelnöke, Hegedűs István és Sipos Sándor dr. • Az ülés Wünscher Frigyes dr. elnök zárószavaival ért véget^ aki szintén ennek a fontos problémának tisztázását sürgette, miután kétségtelen, hogy a kényszoregyessegekből a társadalomra háruló teher köztehernek minősíthetőo/MOT/Bo AZ ÁLLAMI ZÁRSZÁMADÁS UJ RENDSZERE. A Számvevőségi Tisztviselők Országos Egyesülete továbbképző előadásait pénteken folytatta, Dr. Javornitzky Jenő elnöki megnyitójában a racionalizálás szükségességéről és jelentőségéről beszált, majd dr. Thegze-Gerber Ferenc az állami zárszámadás uj .rendszeréről tartott előadást. Nagy elismeréssel emlékezett meg az uj rendszerről, mely egyszerű, áttekinthető, kisebb terjedelmű, az állami gazdáiig kod ás elbírálására alkalmasabb. A nagy tetszéssel fogadott előadáson dr, If Wenszky Károly alelnök vezetésével megjelent a legfőbb állami számvevőszék u több tagja és nagy szambán voltak ott a számvevőségi tis zt visel ők a/MOT/B',