Magyar Országos Tudósító, 1938. január/1

1938-01-04 [172]

—GRÓF PAPPENHEIM SIGFRI ED NÉ NáK ÉK HATEZER PENGŐ ÉLETJÁRADÉKOT ÍTÉLT MEG A TÁBLA. Néhai gróf Károlyi Sándor 19o6 év tavaszán végrendelkezett s általános örököséül gróf Károlyi Lászlót nevezte meg. Rövid idS múlva fiókvégrendeletet is alkotott, amelyben gróf Pa ppenheim Sigfriedné szül, gróf Károlyi Erzsébet számára hagyományt biztosított, még pedig évi 4o,ooo aranykorona járadékot. Gróf Pappen eim Sigfriedné most per utján érvényesítette ezt a hagyományt az általános örökös jogutódai gróf Károlyi István és társai ellen, A törvényszék előtt megtartott tárgyaláson a grófnőt keresetével elutasították, de fellebbezés folytén a tábla megváltoztatta az Ítéletet és kimondotta, hogy az alperesek kötelesek a felperes számára járadékot folyósitoni, A tábla Vizsgálat tárgyává tette az érdekeltek vagyoni viszonyait abból a szempontból, hogy az évi 4o,ooo aranykoré-nés életjáradék valorizációja milyen alapon történjék. Megállapítást nyert, hogy néhai gróf Károlyi Sándor örökhagyónak gróf Károlyi Lászlóra hárult hagyatéka hét és félmillió pengő értéket képvisel, azonban ez a nagy hagyaték az idők folyamán körülbelül egynegyed résszel csökkent, ugy, hogy a hagyatékot képező szab- dvagyon értéke ma hatmillió pengő. De mérlegelés tárgyává tette a tábla, hogy gróf Pq? penheim Sigfriednének a világháborút megelőző időben, még 1914 év első felében húszezer kat. hold kiterjedésű ingatlanvagyona volt, amely azonban egyre csökkent, ugy, hogy most mindössze 2218 kat. hold kiterjedésű földbirtokkal, továbbá két budapesti bérházzal rendelkezik. Ezen adatoknak figyelembevétele mellett a kir, Ítélőtábla arra kötelezte gróf Károlyi Istvánt és alperes társait, hogy 1932 Június 1-től visszamenőleg évi 6ooo pengő járadékot fizessenek a felperesnek, .'A marasztalás folyományaként a tábla kötelezte az alpereseket arra is, hogy 96oo pengő perköltséget fizessenek, /MOT/G. —RffiSSZINDULATÜ DAGANATOT SOKSZOR CSAK AKKOR LEHET FELISMERNI, AMIKOR MÁR NINCS MENTSÉG, Demeter János gyári munkás kártérítési pert indított az OTI ellen. Keresetében előadta, hogy mint beteg jelentkezett az alperes rendelőjében, ahol azonban rosszul kezelték, helytelenül állapították meg a diagnózist s ennek következtében teljesen munkaképtelenné vált, A törvényszék bizonyítási eljárást rendelt el annak igazolására, hogy történt-e a felpe« res '-^zelése körül orvosi műhiba. Megállapítást nyert, hogy Dems ter a vállán egy ckölnagyságu duzzanattal jelentkezett az OTI-nál, ahol elÖször borogatást rendeltek, majd felülvizsgálatra küldték és műtétet ajánlottak heki. Demeter azonbar. nem hagyta magát operáltatni, A felperes a per során meghalt, de a pert az özvegye tovább vitte az OTI ellen. Kiderült, hogy Dene ter betegsége rosszindulatú rákos daganat volt, Dr. vitós Szathmáry József kir. törvény székibiró beszerezte az Igazságügyi Orvosi Tanács véleményét arranézve, hogy a betegség felismerése és gyógykezelése körül történt-e műhiba. Az orvosi tanács kimondotta, hogy az ilyen daganatok rosszindulatú természetének felismerése igen sokszor a leggondosabb orvosi megfigyelés mellett is csak olyankor történhetik meg, amikor radikális beavatkozás elkésett és a beteg nem menthető meg. Ez alapon a törvényszék a felperest kártérítési keresetével elutasította és mint pervesztest 12oo pengő perköltség megfizetésére kötelezte. /MOT/G,