Magyar Országos Tudósító, 1938. január/1

1938-01-14 [172]

A TURÁNI TÁRSASÁG- január 14-én érdekes előadást tartott, melynek ^keretében dr., -"-egyery József gimnáziumi tanár: Kina az ősmondák világában cimmal tartott nagy tetszéssel fogadott előadást. Az előadó érdekesen fejtegette Kina kulturális szerepét, mely nagymértékben-kihatással volt a szomszédos mongol.; nun és egyéb uralaltáji népekre is, /MOT/B. HAJÓZÁSI TEKERÁKUFORGALOH* A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság igazgatósága közli, hogy az utóbbi napokban beállott enyhe időjárás követkéztéban a Duna Regensburg és Budapest között jégmentessé vált és a hajóforgalom megkezdődött

0 A teheráruforgalom lebonyolitása|a_köv étkező állomások kiszolgálása mellett egyelőre még menetrenden kívüli járatokkal törté nik» Regensburg, Passau, Obermühl, Linz, Wien, Pozsony /Bratislava/, Győr, Komárom-j obbp art, Komárom-balpart /Komamo/j Újpest, Budapest és Budafoko A forgalom további kiterjesztését külön fogják meghirdetni,, A felsorolt állomásokon a forgalom számára még meg nem nyitott jugoszláv, bulgár és román állomásokra rendelt küldés menyek felvétetnek és a lehetó' elszállításig dijtalanul tároltatnak, /MOT/B A FÖLDRAJZI TÁRSASÁG A FÖLDRAJZ FOKOZOTTABB OKTATÁSÁÉÉRT. A Magyar Földrajzi Társaság választmánya dr, Thiriing Gusztáv alelnök elnöklésével behatóan foglalkozott az uj középiskolai tantervnek a földrajztanításra vonatkozó részévelo Egyhangúan elhatározta, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel sikraszáll a földrajz gyümölcsöző oktatásának érdekében, mert meggyőződése, hogy a földrajzi ismereteknek minél tágabb körben való elterjesztése a nemzet szempontjából elsőrendű fontosságú. /MOT/B EÖTTEVÉNYI OLIVÉR ELŐADÁSA AZ ETNESZ KULTURDALUTANJAN,. Az Elszakított Területekről Származók Nőegyesületéinek Szövetsége pénteken délután 6 órai kezdettel a Nemzeti Klub nagytermében igen jólsikerült felvidéki kulturdélutant rendezett,, amelyen számos társadalmi előkelőség vett részt, Dr, Ertl Jánosné., a Felvidéki hölgybizottság elnöke mondotta a megnyitóbeszédet,, amelyben hatásos szavakkal hivta fel a Felvidékről ideszármazott családok tagjait, főképen az asszonyokat, hogy ezután is tartsanak össze a közös munkA a/*\. amelynek fő célja egymás megsegítésére és a hazaszeretet eszméjének ápolása, Különösen fontos - mondotta - hogy az ujabb generáció szivébe és lelkébe is átplántálódjék a szül*i,:et összefogó nemes és nemzeti gondolat

0 Nagy taps követte a megnyitóbeszédet, amely után dr, Eöttcvényi Olivér, a Magyar Külügyi Társaság ügyvezető elnöke tartott érdekes és nagy figyelemmel hallgatott előadást a Felvidék szelleméről. Kifejtette, hogy a felvidéki szellem nem olyan,, mint a transzilvánizmus., nincsen politikai háttere,- de az ott élő fajoké/egymáshoz kovácsolja a szabadság és függetlensv.,? gondolata. Már Thököly és Rákóczi, sőt azt megelőzőleg,, amikor Magyarország javarésze török hó—doltság alatt állott* a Felvidék volt leginkább a mngyar szabadság eszméjének megtestesülése és ehhez hü maradó 1848-ban is. A Felvidéknek nem volt önálló irodalmi iránya, még kevésbbé politikai - . külön álló állásfoglalása, ellenkezőleg valami szinte megdönttteve&len egybeolvadás jellemezte r Szent István Országának a határain belülj bár esetleg nyelvileg idegenek., de gondolatban, szellemben és szivben e^-- • ^u^H? utódainkat arra tanítjuk, hogy a Felvidék géniuszához hivek maradjanak, meggyőződésem - mondotta *" Eöttevényi dr., •• hogy brikett ős kereszt országa ismét diadalmaskodik /Folytatása következik.