Magyar Országos Tudósító, 1938. január/1
1938-01-11 [172]
A LAKÓ MEGFENYÍTETTE A HÁZBONDNOKOT, EZÉRT RÖGTÖNI .HATÁLKAL FELMONDANI •-'NEM LEHET.' ' k Érdekes felmondási perben hozott Ítéletet a budapesti kir. törvén/szék, mint fellebbezési birósag dr. Gémessy István tanácselnök vezetése méllett tartott tárgyalás után. A pert Kéméndi Erne a népszig ti csó n akház tulajdonosa indította Seifert József bérlője ellen, felmondás érvényességének kimondása és járulékai iránt, A felperes azért mondotta fel az elperes bérletét, mert Seifert József bérlő a telepgondnokot tettleg bántalmazta, arcul ütötte. Emiatt a bérbeadó rögtöni hatályú felmondást küldött az alperesnek, aki azonban ezt nem fogadta el és igy indult meg a per a felmondás érvényességének kimondása iránt. A járásbíróság helytadott a keresetnek, a rögtöni hatályú felmondást joéérvényesnek nyilvánította. Seifert József azonban fellebbezéssel élt. A törvényszék most az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatta, a felperest keresetével elutasította és a felmerült perköltségek viselésére kötelezte. Az Ítélet Indokolása hivatkozik az uj fővárosi lakbérleti szabályrendeletre, amely a rögtöni, Illetve a rendkivüli hatályú felmondási okot csak abban az esetben engedi meg,ha a bérlő a bérbaadót, vagy ennek háznépéhez tartozó személyt bántalmazza. A telepgondnok nem tekinthető olyannak, mind aki a bérbeadó háznépéhez tartozik, tehát a rögtöni hatályú felmondás énre k bántalmazása miatt nem jogosult. Kimondotta a törvényszék, hogy az uj lakásbérleti szabályrendelet nem tartalmaz olyan intézkedést, amely kl m ondaná, hiogy a telepgondnok, házgondnok, vagy házfelügyelő bántalmazása esetén a bérbeadót rögtöni hatályú felmondási jog illeti meg," Keresetének megalapozásánál a felperes hivatkozott a csónakház kifüggesztett rendszabályaira, amelynek egyik pontja akként szól, hogy tk i a csónakház belső rendjét megszegi, azzal szemben a bérbeadó rögtöni hatályú felmondással élhet, Ezt a rerd szEbályt azonban a törvényszék nem ismerte el kötelező erejűnek azért, mert azt az alperesként szereplő bérlő alá nem irta, ugy, hogy ez ennélfogva sammlsnek tekintendő, /MOT/G, -—STOLLWERCK KONTRA STOLI. A Stollwerck Testvérek R.T, budape sti és bécsi bejegyzett cég tisztességt elen versenypert inditott Salgó József "Stoli" karamella és csokoládé különlegességek gyára cég ellen azért, mert az alperes az általa gyártott cukorkákat Stoli névvel hozza forgalomba és ezt a szót használja cégének Jílíése és árujának reklámja gyanánt.,A felperes panaszolta ezt azért, mert a Stollwerck féle cukorgyártmányokat az általános forgalombon Stoli néven ismerik és igy a két cég gyártmányait a fggyaszt 0 közönség könnyen összetévesztheti, Dr. Kóczán Ödön kir. törvényszéki biró elő bt tartott tárgT^oláson az alperes a kereset elutcsltás 4 t kérte és azzal védekezett, hogy a felperes a magyar gyárüzemét már 1931-ben leállította, a gépeit eladta és a gyár épületét másfél esztendővel ezelőtt lebontatta s a magyar piacot a bécsi gyárából szállított áruval látja el. Az alperesnek ezt a kifogásán azonban a birósag nem fogadta el, mert a Stollwerck Testvérek R.T, cége ma is be van jegyezve a budapesti törvényszéknél, mint cégbíróságnál, mig az alperes cége nincs bejegyezbe, A birósag megítélése szerint tehát a Stoli szó használata az alperes részéről megtévesztésre alkalmas,.épp ezért annak használatától esetenként kiszabandó bírság terhével attól eltiltotta s ezenfelül 45o pengő perköltség megfizetésére kötelezte, /MOT/G. -----
