Magyar Országos Tudósító, 1938. január/1

1938-01-03 [172]

ELŐADASOK ORVOSOK RdSZERE. AZ Orvosi Továbbképzés Központi Bizottsága az Országos Közegészségi Egyesületnek a vakság megelőzésére alakult szakosztályával együttese*január 8-án, szombaton este hat órakor előadóestet rendez az Orvosegyesület Semmelweis-termében. Ez alkalommal Petres József "A szem védelme az iparban", Lénárt Imre "Védekezés a ragályos szembajok ellen" és Bartók Imre "A csökkentlátásúak iskolái" cimmel tartanak előadásokat. /MOT/B. STEIER LAJOS m.KIR. KQRÍ A-YFÖTAITÁCSOS, NEVES TOFTÁÜETIRó 53 ÍVES KORÁBAN B&C3BEN VÁRATLANUL ELHUNYT. Steier Lajos publicista és történetiró 1885, március 2-án született Liptószentmiklóson, ahová dunántúli születésű atyja tanítóként került és később nyomdát alakitott. Középiskoláit Iglón végezte, majd a Liptó cimü hetilapnak és a Felvidéki Ör cimü folyóiratnak szerkesztője lett. Nemsokára Felsőmagyarországi írók és Újságírók Egyesületének tikárául választották meg. Figyelmét már ifjú korában a tót nemzetiségi kérdés vonta magára, amelynek fontosságát felismerte. E kérdés tanulmányozásának szentelte munkássága javarészét. Már 1906_ban jelentek meg a tót kérdéssel és szláv expanzióval foglalkozó dolgozatai budapesti lapokban és folyóiratokban. 1912-ben jelent meg a "Tót ké rdé a; a tót nemzetiségi mozgalom története" cimü alapvető munkája, amely azóta is nélkülözhetétlen for*. rásmunka mindazok számára, akik a Magyarországra oly végzetes nemzetiségi kérdés keletkezésével és kifejlődésével foglalkoznak. Működésével magára vonta a kormánykörök figyelmét ás Tisza István grófnak tett előterjesztései alapján a pótkérdés megoldásának részletes előkészítésével foglalkozott, amikor bekövetkezett a világháború, amelynek folyamán sikeres kísérletet tett arra, hogy egy Davosban élő orvosbarátja közvetítésével a svájci sajtóban magyarbarát szellemű cikkeket jelentessen meg. Az összeomlás előtti napokban és az azt követő hónapok alatt lázas kísérleteket tett a menthető megmentésére ás a tótokat igyekezett minden módon figyelmeztetni a csehekkel való egyesülés veszélyeire. Rengeteg cikket, tanulmányt, memorandumot, röpiratot készité'tt ebben az időben, amelyek részben névtelenül vagy álnevek alatt jelentek meg. Törekvéseit az akkori kaotikus viszonyok között, sajnos, siker nem koronázhatta. A proletárdiktatúra beköszöntése után Bécsbe menekült, ahol Bethlen István gróffal lépett érintkezésbe és megindított propagandamunkájában segitsógére volt. k proletárdiktatúra bukása után több tanulmányt irt a magyar békedelegáció számára, 1920-ban Berlinbe utazott, ahol szintén számos cikkek és több füzetet jelentetett meg. Ö szövegezte Makoldy József festőművész nagyhatású röpiratának szövegét is, A békekötés után történelmi tanulmányait folytatta és budapesti és bécsi levéltárakban végzett kutatómunkát a 48-as időkre nézve, A Magyar Történelmi Társulat megbízásából összegyűjtötte a tót nemzetiségi kérdés történetére vonatkozó anyagot is, de ugyanakkor élénk figyelemmel kisérte a felvidéki viszonyokat is és gyűjtötte az anyagot 1908-ban megjelent Ungarns Vergewaltigung cimü monumentális munkája számára, amelyet az Akadémia a Rónyi-dijjal jutalmazott meg. Történelmi kutatásainak eredménye "A tót nemzetiségi kérdés 1848/49-ben" cimü kétkötetes nagy munkája is, amely az utolsó nagyobb müve volt. Nemrég jelentek meg Czambel Samuról, a legnagyobb tót nyelvészről irt tanulmánya is, A szabadságharc korszakára vonatkozó egyéb könyvalakban megjelent müvei: Beniczky Lajos életrajza, Görgey és Kossuth, az 1849-i trónfosztás, Haynau és Paskievics cimü munkái és számos £ rövid tanulmány. /Folyt,köv./