Magyar Országos Tudósító, 1937. december/2
1937-12-20 [170]
CSILLÉRY ANDRÁS ÉS TOPL'RCZER ÁK03NÉ BESZÍMOLÓJA. Csilléry András és Topórezer A kosné, a bűdül kerület országgyűlési képviselői vasárnep beszámolót tartottak. S a 1 y Árpád kerületi elnök megnyitóbeszéde után Toperczer Akosné szociális problémákkal foglalkozott, hangsúly ozv-, hogy' a krisztusi szellemben való segítés munkáját csak maga a keresztény társadalom végezheti el. Lelkes helyeslés közben biztosította a beszámológyül-^s közönségét a magyar nők kitartó segítőkészségéről. Ezután dr. C s i 1 1 é r y András beszélt, aki a jelenlegi helyzet képét festette meg, beszámolt a feltörő nyomorúságról és orról a sok tévelygésről, amely országszerte tapasztalható, Megállapította, hogy a kibontakozás egyetlen utja és lehetősége a keresztény nemzeti politika, amelynek első és legnagyobb apostola Wolff Károly volt. Aki ennek a célnak a szolgálatába szegődött, az nem törekszik egyéni érdekek érvényroj ut ás ára, hanem az Üdvözítő tanainak kétezer esztendős szellemében dolgozik a keresztény tömegek jogos boldogulásáért. A liberális kapitalista világrendszer ellen kell megvívni o harcot. Eközben ^bizony gyakran szembetalálkozik a keresztény eszmék hirdetője a zsidósággal. Két világnézet küzdelméről van szó és erőteljes keresztény összefogással, a keresztény gazdasági értékek 1 stápolás ával és fejlesztésével ezt a harcot a siker reményében lehet megvívni. A drágaság különböző Összetevőiről ls szólott, beszélt uz igazságos adóztJtas szükségéről, rámutatott arra, hogy sem a felekezeti-, sem a generációk kérdése nem fogja tudni szétválasztani a mind öntudatosabbá váló keresztény társadalmat. Ezután nagy érdeklődés közben a király-kérd és- került napirendre. Ezzel kapcsolatban - célozva a pár hót tol ezelőtt egy gyülósöh elhangzott kijelentéseire - a következőket mondotta: "A király-kérd est -A felvetettem, do csak a zsidó-kérdéssel kapcsol-tban> mert tagadhatatlanul voltak jelenségek, amelyek arra mutattak* hogy a zsidó kapitalizmus ős liberalizmus a legitimizmus palástján próbál újra felkapaszkodni. ASS # hogy ezzel kapcsolatban a forradalom szót 13 használtam, okszerűen következik abból, hogy a zsidóságra gondoltam, mert hiszen minden kétségen felül a zsidóság volt u2 1918^as forradalomnak is előkészítője. En a szentistváni hagyományokon hyugvő királyság híve vagyok. Nem vagyok uzonban hajlandó Vv. lemenni olyan megoldásokba, amelyek a nemzet lelki egységét katasztrofális mélységig megbonthatnák és a nemzet más létfontosságú érdekeit veszélyeztetnék. Ha a legitimizmus levakarja magáról $zt a salakot, az csak meg fogja könnyíteni a he ly ze te t abbén az irányban, hogy Szent István koronáját az egész nemzet osztatlan bizalma állítja vissza régi fényében, ói zsidó-kérdés tagadhatatlanul kiéleződött és igy a zsidóság túlzott szerepeltetése olyan ütközőpont lehet, -.mely a mozgalom eredményességének sokat árthat. Tiltakozom ez ellen, hogy a kérész ténys ég_ v de főleg a katolikus egyház védelmi frontjár.l eltanácsolt zsidóság a legitim királyság oltalmazás ának örve alatt a maga évtizedeken keresztül kiépített hadállásait igyekezzék erősíteni." E r n s z t Sándor is felszó lelt a gyűlésen, élénk helyeslés közben fejtegetve, hogy a Kereszténypárt minden erejével azon működik, hogy o keresztény kisemberek tömegei megtalálják jogos boldogulásukat. Élesen tiltakozott a kiskirályok túlkapásai ellen, majd a választójogi java alattuk összefüggésben kifejtette, hogy az retrográd senkiképpen sem lehet. He g c d ü s Amand a szociáldemokrácia hiu jelsZaVainak eredmény te lens égéről beszélt. Császár Ferenc budai problémákkal f ogl . lkosott r , L é b a r János pedig a XI, kerület ügyeiről szólt. A nagygyűlést S a 1 y Árpád rekesztette bc. /M0T/H ,\ 1,1
