Magyar Országos Tudósító, 1937. december/2

1937-12-16 [170]

HÓMAN BÁLINT IOJLTUS MINISZTER HDSZÉIS A TÖRTÉNELMI TÁLSULAT JÜ3ILÁÍIIS KOZGrüXESÉN. Csütörtökön délután öt órakor tartotta 71-ik jubiláris közgyűlését a Magyar Történelmi Társulat Hóman Bálint dr

e kultuszminiszter,, a társulat elnökének elnöklésével a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében. A jubiláris köz gj ülésen megjelent Darányi Kálmán dr. minisztere Inök, Kornis Gyula dr>, a képviselőház alelnöke, Tasnádi Nagy András dr. kultnssállamtitkár, Jalsoviczlcy Károly dr. miniszteri osztályfőnök, vitéz Ha ász Aladár dr. miniszteri tanácsos^ g-'óf Teleki Pál, a Müegyete,

1 rektora, Pastelner Iván dr„, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója, Voinovich Géza, az Akadémia főtitkára, Pintér Jenő dr* kir. tankerületi főigazgató, Gulácsy Irén, a neves iróno, ott voltak az egyetemek képviselői, a rokon tudcmányos társaságok kiküldöttei, a társulat tagjai teljes számban és igen sok érdeklődő., Az ülést H 6 m a n Bálint dr. kultuszminiszter, elnök nyi^ totta meg s elnöki megnyitóbeszédében megállapította, hogy a tudományos haladásnak két egyenrangú előfeltétele vaní az egyéni kiválóság . tehetség és alkotóerő « és a folyamatos tudományos élet© Az egyes ember tehetsége előbbreviheti a tudományt, de a tudományos munka folytonosságát csak a személyek és intézmények szervezett munkájával biztosithatjuk, A történetírás műhelyei a középkorban a szerzetesrendek kolostorai és a fejedelmi kancellári ák voltak

0 A renaissance Idejében ezek helyébe fejedelmi, főpapi

s főúri mecénások személye körül csoportosuló irodalmi és tudományos körök léptek, A vallásharcok korábun az egyetemek és főiskolák körül a lakúinak ki történetíró iskolák. A XVIII, században az akadémiák munka szerve ze te i tűnnek fel* A XIX, században az Akadémiák reprezentatív testületekké alakulnak át, külön társalatok keletkeznek az egyes szaktudományok müvelésére, a kutatók, tudósok és érdeklődők együtt*.' működésinek biztosi t ás ára „ A rendszeres kutatás megszervezése és irányítása, a vizsgálatok elmélyítése és az eredmények ^nép szerüs i tés ének feladata a szaktudományos társulatokra hárult* Ezek után s történeti előzmények után a ml korunkban született meg a tudósnevelő egyetemek, az anyaggyüjitő és rendszerező intézetek, a szaktudományos társulatok és az egyetemes jellegű akadémiák céltudatos együttműködésének és helyes munkamegosztásanak biztosi tására irányuló törekvés,. Ennek a fejlődési folyamatnak megfelelően alakult a magyar történettudomány munkaszervezetének története is

0 A Magyar Tudományos Akadémia 1854~ben Toldy Ferenc kezdeményezésével és elnöklésével megal«>. ki totta a Történelmi Bizotts ágát. Az emigrációban élő Horváth ^ihály és Szalay László közreműködésével megindul a magyar történet forrásainak rendszeres gyűjtése és negyedszázad alatt mintegy 120 kötetre rugó kútfő látott napvilágoto Ezekből a kiadványokból hiányoztak a kritikai szempontok. A mennyiség hátrányára vált a minőségnek, mert a munkát irányító autodidakta történetírók tartózkodtak a források kritikai értékelésétől és nem vetettek ügyet a szövegközlés kritikai szabályaira. E módszertelenség reakciójaképpen az ifjabb nemzedék az Akadémiát

ü

l elválva szerzett érvényt a modern forráskutatói szempontoknak 9 IJyen előzménye k után alakult meg 1867~ben a Magyar Történelmi Társulat, Első elnöke gjróf Mikó lmre, alelnöke Horváth Mihály lett

? de munkásságának irányítását az akadémiai Történelmi Bizottsággal szembenálló tudósgárda ragadta kezébe. A 70-es évek derekán ugyanők vették kezükbe az Akadémia Történeti bizottságának irányítását és a legfontosabb történeti tanszékek és közintézmények vezetését is

0 As elnöklő Hóman Bálint dr* kultuszminiszter ismertette ezután a Történelmi Társulat első negyedszázadának történetét, amelyet Ipolyi-korssoknak nevezett,-.- A második negyedszázad a Thaly,-korszak. A társulat alapításának félszázados évfordulóján az ünnepi közgyűlésen uj elnök tartott székfoglaló beszédet

2 gróf Klebelsberg Kunóo A történettudományi munkaszervezetünk ujjáépitője a társulati elnöki beszédek szokásos keretén és szempontjain messze felülemelkedő nagyvonalú beszédében hatalmas tudománypolitikai program körvonalait rajzolta meg,, kiterjeszkedve I a tudományos munkaszerveset teljes kiépi tés ének alapvető szempontjaira, J e szervezet tudósnevelö, any aggyüj tő; rendszerező és f e "(dolgozó intézmé-., 4>nyeinek mindegyikére, s v-lamennyíük szerves összefüggésének bizonyítás is ára * /Folytatása következik^/ 1