Magyar Országos Tudósító, 1937. december/2
1937-12-18 [170]
MEZ53AZDASÁG AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KAMARA KÖZGYŰLÉSE. Az Országos Mezőgazdasági Kamara szombaton délelőtt 10 órakor tartotta az OMGE székházának nagytermében ezévi közgyűlését a gazdatársadalom és a kamara tagjainak nagy érdeklődése közben* A közgyűlést vitéz M e c s ér András országgyűlési képviselő, elnök nyitotta meg, aki felszólalásában többek között a következőket mondotta? Ha az általános gazdasági helyzetre takintűnk vissza, azt látjuk, hogy ez az óv a tavalyival szemben általában nem mutatott javulást. A mezőgazdaság általános helyzete lényegileg a tavalyi keretben maradtj tényleges jövedelme azonban ebben az évben valamivel kevesebb volt. Ennek részben az időjárási viszonyok voltak az okozóig de közrejátszottak más körülmények is. És itt mindjárt bevezetőben súlyos hibának kell deklarálnunk azt a hangulatkeltést, amely a mezőgazdas ág w 5 övedé lmének komoly emelkedéséről ad hirt, rendszerint azzal a tendenciával, hogy a mezőgazdasági termelés számára felépített különféle nélkülözhetetlen védelmek megszüntetése propagáltass ák, és a mezőgazdaság terheinek növelésére irányuló hangulatkeltéshez indokot keressenek. Drágaságról beszélnek, az élelmicikkek árainak téves beállításával egyesek olyan látszatot törekszenek kelteni, mintha a mezőgazdaság'túlzott árai okoznák ezt. Ez ellen a legesélyesebben tiltakoznunk kell 0 ami annál ls indokoltabb, mert mindezen á litást számadatok cáfolják meg. A termelés legelemibb feltétele, hogy L*gazda a termelési költségeket és a minimális polgári hasznot megkapja 0 Ha ezt nem érjük el, megáll, vagy visszaesik a termelés. Már pedig a mezőgazdaság egyes termelési ágaknál még most sem érte el a termelési költségeket s polgári hasznonról csak elvétve számolhat be. Az árakban a krisises mélyponttal szemben ugyan több-kevesebb emelkedés tapasztalható, de'a krizis árait ös-;zehasonlitásnak felhasználni csak rosszindulattal lehető Ha egyik-másik termeIvénynél sikerült is a gazdának némi haszonra s zer tjpenni, ezt a kis hasznot felemésztik azok a termelési ágak, amelyek még ma is ráfizetéssel járnako A végeredmény tehát az, hogy a gazda ma sem kapja meg a vagyonában fekvő tőke kamatait, de nem kapja meg munkájának ellenért óké tj, sok^esetben a befektetéseit sem. Igen nagy súllyal veendő számításba ennál a kérdésnél az iparcikkek árainak állandó emelkedése^ miáltal a gazda rezsije olyan mérvben emelkedett és emelkedik állandóan, hogy a rendes kalkuláció is lehetetlenné válik. Mi a legtaljesebb harmóniát tartjuk'a netffzet érdekében állónak és törekvésünk ls odairányul, hogy az összes termelési ágazatok és f og_,la,koz ási ágak egymást kiegészítve szolgálj ák közgazdasági feladataikat, de ne felejtse el sepk*s^. hogy ebben az o szagban mi mezőgazdák vagyunk túlnyomó többségben és az ország közgazdasági életének lüktetése egyedül a mezőgazdaság prosperitásától függ,- tehát nem nekünk kell az ipari termelés érdekeit szolgálnunk, hanem az iparnak kell alkalmazkodni az ország gazdasági adottságaihoz és a 'mezőgazdaság elsősorban jogos igényeihez. Tiltakoznunk kell az ellen f hogy a mezőgazdasági népesség számára alacsonyabb életnívó legyen a kiindulási pont ós a mezőgazdaság jövedelmezősége más felfogás szerint értékeltess ék <• Korszakalkotó lépesnek kell tekinteti, elsősorban az Alföld öntözésére irányuló munkák tényleges megkezdésével kapcsolatban tett ln4 tézkedéseketj, amelyek a Magyar Alföld helyzetét vannak hivatva alapvetően ' megjavítani. A telepítési törvény helyes es megfontolt végrehajtása módot fog teremteni arra, hogy a természetes fejlődés utján felszabaduló nagy birtokterületek a földművelésével foglalkozó magyar véreink kezébe kerüljeneko i /Folytatása következik,,/ "y>á . .AttÉÉÉfl
