Magyar Országos Tudósító, 1937. december/2

1937-12-16 [170]

—-ZU GYILKOSSÁG. ,./4. folytatás,/ kényen degenerált, ideges tüneteket mutató psziehopathiás egyéniség, aki hajlamosabb a bűncselekmény elkövetésére, mint más normális ember. Megvizsgálása eredményeképpen megállapítható, hogy nagyobb mértékben korlátozott a beszarnithatóságá. Dr. Zsakó István törvény széki szekértő mindenben csatlakozott Bakody véleményéhez. Előadása szerint Balinénak az a kijelentése, hogy"gondoskodott arról, hogy Jakabnak ne legyen családja" minden esetre okozhatta a vádlott felindulását. Farkas Ferenc székesfővárosi parkőrt hallgatták ki ezután. Elmondta, hogy körülbelül ötven méterre lehetett a gyilkosság színhelyétől. Lövésre lett figyelmes és látta, amint egy nő arccal bukott a földre. Erre sietett ő oda, Homolya Gáborné Írásbeli vallomását ismertették ezután. Előadta, hogy a Műcsarnok előtt seperte a faleveleket, amikor látta a vádlottat karonfogva egy nővel arra menni. Nyugodtan viselkedtek és ezért nem figyelte tovább őket. Egyszer csal lövést hallott és amikor arrafelé nézett, látta, hogy a nő véresen esik ös sze, á férfi pe-- * dik elszaladt. Szaladás közben a férfi egy revolvert illesztett a fejéhez, mintha öngyilkossgot akarna megkiséreini, A bizonyitási eljárás befejezése után dr. Lukács Tibor kir, ügyész tartotta meg védbeszédét. Részletesen foglalkozva a főtárgyalás anyagával arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlott céltudatosan,.. minden részletet a leggondosabban előre kidolgozva indult terve elintézésére, hogy karonfogva áldozatát azt alkalmas pillanatban a halálba küldje. Szó sem lehet arról, hogy hirtelen indulattól vezettette; ^*wo felindulásban követte volna el a bűncselekményt Jakab István, iPfípen ezért bűne súlyának megfelelő büntetés kiszabását kérte. Dr. Traytler Endre védő ezzel szemben azt fejtegette, hogy előre megfontoltságról csak'akkor lehetne szó,, ha a vádlottnál a gondolat me gfogamzásától a bűncselekmény keresztülviteléig kimutatható lenne az állandó lelki nyugalom.. Je1 en esetben azonban erről sz° sem lehet, éppen ellenkezőleg, minden adat >rra mutat,, hogy a vádlott állandó;lelkiizgaromban élt és folyton öngyilkossági gondolatokkal foglalkozott, A tárgyaláson kihallgatott hozzátar- tozók elfogultsága érthető ugyan, de azt el nem fogadhatja a törvényszék, , Végül kérte, hogy a bíróság erős felindulásban elkövetett szándékos emberölést állapítson meg. , Az utolsó szó jogán a vádlott ezeket mondottaí - Halálos Ítéletet kérek! /Ua/ Rövid tanácskozás után hirdette ki Márton dTé elnök a büntető- '-• törvényszék Ítéletét. A törvényszék bűnösnek mondta ki Jakab Istvánt gyil- • kosság bűntettében és ezért a 92-ik enyhitőszakasz alka 1, ázásával tizen8t évi fegyházbüntetésre itélte. Tényként állapította meg a törvényséék, hogy Jakab István október 3-án, amikor külön kellett mennie Bali József- án étől, elhatározta, hogy az asszonyt megöli, majd önmagával is végez. Előre mefontolta, hogy meglesi az asszonyt, beszélget vele, átöleli és amikor megcsókolja, akkor süti el a pisztolyt. A bűncselekményt a tervszerint hajtotta végre. Az enyhítő szakaszt azért alkalmazta a törvényszék; mert az orvosszakértők szerint Jakab István csökkent-beszámithat^* ságu. Az itélet ellen a k irályi ügyész súlyosbításért jelentett be : fellebbezést, a védő a minősítés miatt fellebbezett. Amikor az elnök Jakab Istvántól megkérdezte, hogy megnyugszik-e az ítéletben, igy szólt: - Fellebbezek, mert a halált akaroml Jakab Istvánt két fogházőr vezette el a tárgyalásról, /MOT/P, .'