Magyar Országos Tudósító, 1937. december/2

1937-12-29 [170]

FŐVÁROS /Ülést tartott a Magasépítési szakbizottság. Folytatás./ A főváros - mint ismeretes - a Szílas-utcában ás a Megyerl-uton többszá- kislakást api tett. Az ópit'- e a esek már előre ha ladott stádiumban vannak, most kell elv-ge^nl a vízvezetéki és csatornázó, si munkálatokat, továbbá a villany felszerelés munkáját. Erre a célra a főváros 365,000 P-t fordít. A ma gas építési ügyosztály a munkálatok vállalatba adása ügy eben előterjesztést készített, amelyhez a bizottság több hozzászólás után, Alberti Gyula műszaki főtanácsos előterjeszt se alapján, egyhangúan hozzájárult, A bizottság végül is el.fogadta • azt az e lőtcrjes-t-st, mely s-érint a fővárossá? szerződésben lévő kélyhásoknak Bzerződásat további két évre meghosszabbítsák. /MOT/Lá, Vr. HÍREK A BUDAPESTI NEMZETI. kz SZABAD KIKÖTŐ UJABB ÉPÍTKEZÉSEINEK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK BEIiUT. Tó JA. A Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő igazgatósaga a csepeli szabadkikötőben szerdán mutatta be a most november elején megnyílt szabadkikötőt a sajtó képviselőinek, akiket a kikötő igazgatósága részéről dr.Pétery Ödön ny,államtitkár, elnök, vitéz Bornemisza Félix igazgató, Szeibert Lajos főfelügyelő, Kispéteri Jenő) nemes Spóner Sándor helyettes igazgató és Kertész József tengerészkapitány, forgalmi főnök fogadtak ás kalauzoltak, Horthy Miklós kormányzó a kS-zalmult napokban Szolnokon elmondott és immár történelmi jelentőségűvé vált ünnepi szózata örömmel állapította meg a magyar duna-tengerhajózás eddigi sikereit, s hogy Küzépeurópa és a Kelet kiszolgálásába belakapcsolódó szabadkikötő maris milyen fejlődésnek indult. Trianon elragadta tőlünk ugyan a tengert, de a nemzet élniakarása mégis megteremtette a tranzitoké re skedelem lehetőségeit és a csepeli nemzeti kikötő forgalma 1928.ótci, amióta felépült, az első esztendő 2,7 millió mázsás forgalmáról tavaly már 8.2 millió mázsára emelkedett. A fiumei kikötőt annakidején 60 millió korona költséggel építették, s a szállitást 50-60 magyar tengeri hajó bonyolította le,mégis a fiumei kikötő fejlődése legmagasabb fokán átlagban 10-12 millió máz'se forgalmat ért el, amivel szemben a csepeli kikötő forgalma a fiumei kikötő forgalmánál mindössze egy negyedreszáre&l kisebb. A közelmúltban megnyílt a budapesti szabadkikötő /punto-franco/ is, amelynek a rendeltetése, hogy kihasználja Budapest központi fekvését és az átmenő nemzetközi forgalomban vámmentességével vonzóerőt gyakoroljon a különböző külföldi átmenő áruk rendszeres tárolására, feldolgozására és továbbítására, Ezenfelül alkalmas a szabadkikötő arra is, hogy az ott tárolt áruk lehetőleg magyar haj ó-fuvarokkal legyenek akár messze tengeri kikötőkbe is elszállíthatok, ami az ali. két éve alakult Duna-Tengerhajózási r.t, munkásság a nyomán bonyolítható le, amelynek ma már négy tengerjáró hajója van, s átrakás nélkül tudja a forgalmat Budapest és a távoli tengeri kikötők között lebonyolítani. Ezeknek a hajóknak a bekapcsolásával Budapest tulajdonképpen tengeri kikötővé vált. A s zabád kikötő, kor szerű berendezéssel szerelték fel,további területek állnak az építkezésre rendelkezésül, a kikötőben most épül egy hatalmas , rakodásra alkalmas partfal, elkészült egy 2300 négyzetméter területű raktárépület, amelynek minden helyisége bérbe van adva és most lesz januárban Ítészen egy alápincézett 4400 négyszögméternyi vasbeton tarház. Mind a két tárházban külföldi gyarmatáru.

1 ,vt niipa ri,textilip..ri cége,, bérelte';, ki helyeket, külföldi anyagokat felo^i^ozó, kikészitő iparagak is dolgoznak a szabadkikötőben, amelynek egyébként 12 külföldi városban van már forgalomszerző ügynöksége nemcsak Európában, hanem a világ valamennyi nagyobb ki kötő váró sában^Még most is üzemben van a növény nemesítés és a magtisztitás céljait szolgáló üzem,a szabedkif

j\, kötőben raktározó cégek egyébként élvezik mindazokat"a devizakönnvitéseket,amelyeket a Nemzeti Bank nyújtott, /MŰT/0, ^ ORSZÁGOS LEVÉLTAR