Magyar Országos Tudósító, 1937. december/2
1937-12-22 [170]
F ÖV Á R 0 S _ * /Lakásüroscdés . Folytatás 1./ * Budapesten 193 77augus ztus ában az összes lakásoknak kőt százaléka állott üresen. Az összes lakások számához viszonyítva a 1» /3 %/a II, /2 »4 #>/ és a XIV .4 ^/ kerületekben haladta meg az üresen álló lakások száma az átlagot. Az üresen álló lakásoknak 41,2 J6«a földszintes lakás, 20 %-a első emeleti és 15-15 százaléka II, és III, emeleti. A budai oldalon -lakásoknak aránylag nagyobb része /54 % m af földszintes, mig Resten /36.4 %/ 193Y év májusi és augusztusi bérnogyede között legerősebb osökkenés az első emeleten fekvő lakások számában mutatkozott. A szobák számát tekintve, a kibérletlcn lakások legnagyobb része egyszobás, 5520 üresen álló lakásból a folyó évi augusztusi bárnegyedében 2520 volt az egyszobás, 1360 a kétszobás, 887 a háromszobás, 465 a négyszobás és 288 az * ' öt és az ötnél többszobás lakások száma. Az 1937. év májusa és augusztusa között t legnagyobb csökkenés mutatkozott az üresen álló kétszobás lakások számában, amely 33.3 százalékot tett kl • Az üres egyszobás lakások számában csak 26.7 százalék volt a fogyás. Sajátságos, hogy - háromszobás üres lakások száma nemhogy csökkent volna, hanem még tiz százalékkal gyarapodott. Csekély volt a csökkenés a négyszobás ós az annál nagyobb lakások számában is. Világos, hogy a város lakossága főleg az olcsó kislakásokban igyekszik elhelyezkedni. Az üres lakások csak egy részét képezik az üresen álló összes bérleményeknek, melyek számában bennfoglaltatnak az üzletek, raktárak, műhelyek stb, ls. Az 1937 évi, augusztusi bérnegyedben az összes üresen álló bérlemények száma 8.064 volt. Az 1936. évi augusztusi bérnegyedben még 10,161 volt az üresen álló bérlemények száma. A nem lallée jellegű üresen álló bérlemények között legtöbb az üzlethelyiség. Számuk 1937 augusztusában 1279, 1936 augusztusában pedig 1464 volt. Hgy év alatt 185-cl csökkent az üres üzlethelyiségek száma, s^lgy nyilvánvaló, a lakások viszonyok javulásával párhuzamosan a gazdaságiviszonyok kedvező alakulása is érezteti hatását a kereskedelem vállalkozóbb szellemében. /M0T/Lá,Vr. TÖRVÉNYSZÉK - A VABÁRP NZTÁR) HELYETTES VEZÉRI GAZGATÓJÁT ELÉVÜLÉS CÍMÉN MENTETTE FEL A TÁBL&. ^Ismeretes, hogy a budapesti kir. ügyészség Bokor Ernő ny. vásárpénztári h. vezérigazgatót hűtlen kezelés bűntettével, Fekete Lajos és Almás! Imre volt vásárpénztárl tisztviselőket pedig csalás és mngánokirathamisitás bűntettével vádoltu meg. Bokor Ernő ellen az volt a vád, hogy Rácz Béla földbirtokosnak 47.000 pengős hitelt nyújtott, özv, Kuffler Dezsőnének pedig 25,000 pengős hizlalasi kölcsönt folyósított, anélkül, hogy a szükséges fedezetet megkívánta volna s igy aVvás árpénztár kárt szenvedett. Fekete Lajos és Almási Imre a vád szerint hamis okirai tok segítségével a mások számára kiutalt hitelösszegeket több esetben a saját részükre szerezték meg. A büntetőtörvényszéki főtárgyaláson Bokor Ernő tagadta bűnösségét, hangoztatta, hogy az összegek utalványozásához a részvénytársaság igazgatósága is hozzájárult. Fekete és Almási vádlottak ugyancsak tagadták bűnösségüket, de annyit beismertek, hogy többizben szabálytalan kölcsönösszegeket vettek fel a Vás árpénztártól? amelynek azonban az okozott kárt azóta teljesen megtéritettéko Hosszas bizonyító eljárás után a törvényszék Bokor Ernőt bizonyítékok hiányában felmentette a htltlen kezelés vádja alól, Fekete Lajost azonban ha trendbe 11, Almási Imrét pedig három rendbali magánokirathamls 1 tás vétségében bűnösnek mondta ki s ezért feketét háromhónapi, Almás it viszont kéthónapi fogházbüntetésre Ítélte, de az itélet végrehajtását mindkét elitéit esetében három évi próbaidőre felfüggesztette. Felebbczés folytán az ügy m- került a kir 0 Tábla Csonka-tanács a elé, ahol Félcgyházy Kálmán dr, táblabíró ismertette az előzményeket, majd Temesváry Gyula dr. kir. f&Ugy ész helyettes és Ulain Ferenc dr., Brüll Dániel dr. és Nemes Frigyes dr, védőügyvédek /Folyt,kövv/
