Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1
1937-12-15 [169]
NY1XASKERE3ZTESEK ÉS TURISTÁK VEREKEDÉSÉNEK uGYE A TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT, Ez év-májusában a budai hegyekben, az elsőkerületi úgynevezett Pösingermajor közelében véres verekedés játszódott le turisták és nyilaskeresztes fiatalemberek között, A verekedés résztvevői ellen a királyi ügyészség magánosok elleni erőszak büntette miatt vádat emelt s az ügyet ma tárgyalta a büntetőtörvényszék Kovács Miklós dr, bir° elnökletével, A királyi ügyészség tizenhat személy ellen emelt vádat, ezek kőiül kilenc a nyilaskeresztes csoporthoz tartozik, hét pedig'a természetbarátok turista társaságának tagja, jórészt szociáldemokrata. Az ügyészség Metzger József negyvenéves soffőrt, Metzger István János Jnus zonkétéves gazdálkodót, Székesi István harmincéves magántisztviselőt, Orosz! József huszonnyolc éves lakatossegédet, Takács Lajos huszonötéves földmivest, Schmidt Alajos húszéves vaseeztergályost, Bcnovák József húszéves cukrászsegédet, val: mint Nagy Miklós tizenkiTe ncéves tanulót és Morovcsik József kifutót, a nyilaskeresztes csoport tagjait, Rendek András huszonötéves kifutót, Kurz Hugó szücsmestert, Stern József szücssegédet, Kurz Ferenc szücssegédet, Seres Ferenc ügynököt, Balázs József kifutót é s Nádas Miklós kereskedősegedet,a természetbarátok turistatársaságának tagjait vádolta meg magánosok'elleni erőszak bűntettével, mert "tagjai voltak olyan csoportosulásnak, ; amely nyilt helyen személyeken ütlegelésben álló erőszakot követett el", A tárgyaláson Nagy Miklós és Morovcsik József nem jelent meg, A vádirat ismertetése után a törvényszék Metzger Józsefet, a bünper elsőrendű vádlottját hallgatta ki, - Nem vagyok bűnös - kezdte védekezését a soffor, - Az öcsémnek az első•kerületben a Pösinger-major közelében von 9oo négyszögöl területű bérlete. Ez a föld körülbelül egy kilométerre van egy ménedéi-háztól. Az öcsémnek nem volt pénze a földterületet fölásatni, összehivta a barátait s megkérte őket, hogy ássanak a földjén. Több mint tizenhatan jöttünk össze, f de sokan délutánra már elmentek, ugy hogy összesen kilencen maradtunk. Én elmentem egy kezeiben lakó ismerősünkhöz s amikor visszafelé jöttem, találkoztam egy ismerősömmel, Tagescher Istvánnéval, aki a kisfiával ment az uton. Velük együtt haladtam. Ebben az időben egy körülbelül százötven főnyi kirándulócsoport, közeledett. Amikor a csoport tagjai meglátták a ruhámon a nyilaskeresztes jelvényt, sértegettek, gaz nyilasnak mondtak s ezeket a•piszkolódásokat én nem tűrtem. Mondtam, hogy "piszkos geliciánerek", Engem megütöttek s ekkor védekeztem, Visszaütött tem, egy botot elvettem az egyik bántalmaz ómtól, azzal ütöttem őket. De . .' sokan voltak, letepertek s én segítségért kiáltottam, k közeli bérletről először az öcsém, Metzger István János jött a segítségemre, de őt is hamarosan lefogták. Kiáltozásunkra s többi ottlévő barátunk a náluk lévő ásóval közeledett. A barátaink kiszabadítottak minket, A verekedést nem én kezdtem, ez fel sem tehető, hiszen százötven emberrel állottam szemben -. A barátaim csak segítségemre siettek, amikor látták, hogy engem bántalmaznak. - Maga is megsérült? - kérdezte az elnök. - Ige n, a fejemen és a kezemen, - hangzott a felelet, - Kit bántalmazott? - Én nem tudom, hogy kit ütöttem meg. Védekeztem. Amikor sikerült kiszabadulni, visszamentünk a bérletre, ahonnan' azonban az erdőbe .. kellett menekülnünk, mert a tömeg kövekkel, botokkal jött ellenünk. - Néhány társa azt vallja, hogy nem kellett menekülniök, nyug odtan ástak tovább o földön. - En határozottan emlékszem, hogy az erdőbe menekültünk a tulsulyhan lévő tfcneg elől. A következő vádlott Metzger István J ános és a többi nyilaskeres tes fiatalember ugyanúgy mondták el a történteket, mint az elsőrendű vádlott. Szerintük a turisták voltak a kezdemónve zŐk és ők csak kényszerűségből ver ele dtek, i: /Folyt.köv,/ P.