Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1

1937-12-15 [169]

II I R E K ZTJ: MÉRNÖK POLI TI KAI TÁRSASÁG ÖSSZEJÖVETELE, A Mérnökpolitikai Társaságban tartott előadáson ós vacsorán megjelentéit többek között Bornemisza Géza kereskedelemügyi és iparügyi miniszter, dr. Álgyay Hubert Pál államtit­kár, dr. Terstyánszky Ákos/ ; posta vezérigazgatójáé, Mihailich Győző, a Mér­nöki Kamara elnöke, Toldy ész Lajos és Vináry *»rvin miniszteri tanácsos ok, Stahó Tibor műegyetemi tanár, Biró Zoltán, Hoepfner Guidó felsőházi tagok, Petainek József és Meizler Károly dr. országgyűlési képviselők és még sokan mások. A vacsorán felszólalt Álgyay Hubert Pál dr. államtitkár ir v aki a következőket mondta: - A minős itésről szóló 1883. évi I.t.c. életbeléptetése óta eltelt 54 esztendő, Ez idő alatt) de főleg a háború utáni másfél évtized alatt vált mind általánosabbá az a kívánság, hogy a közigazgatásba egy­részt több közgazdasági tudást, másrészt több szakszerűségit kell bevin­ni. A közgazdasági képzettség fejlesztése érdekében állították fel a há ­ború előtt a József Műegyetem közgazdasági osztályait, a háború után pe­dig a Pázmány Péter tudomány egyetemen közgazdasági kar is létesült. A szakszerűség érvényesítéséről viszont bizonyos fokig már.Qz előbb emii­tett törvénycikk is gondoskodott. Az abban foglalt rendelkezés alapján " kerültek be az egyes minisztériumokba különböző szakemberek, akik ezidő­szerint a kereskedelem- és közlekedésügyi, az ipari, a földmivelésügyl ós a pénzügyminisztériumban vannak alkalmazva nagyobb számmal, A felso­rolt minisztériumokban, de ált a 1 án os s ágba n is, az ügykörök olyan termé­szetűek, amelyeknek gond íz ás án ál nem kizárólag csak szaktudásra van szük­ség, mert hiszen az ügyeket rendesen egyéb, általános szempontbél is el kell bírálni. Régebben a kérdést ugy oldották meg, hogy a szakember csu­pán véleményező szerepet játszott, intézkedési hatásköre azonban csak a jogvé-gzett tisztviselőknek volt fenntartva. A fejlődés kényszere folytán e rendszer helyett raagátCol ls kialakult nagyrészt az a ma is fennálló gyakorlat, hogy azok az ügykörök, melyekben a szakszempontok vannak túl­súlyban, szakemberek kezébe kerültek. A fejlődés által kiváltott eme fo­lyamat azonban c3ak az állami központi igazgatóságban következett be. áz emiitett minősítési törvény előbb idézett szakasza ugyanis vármegyékre, városokra és községekre nem vonatkozik. Véleményem szerint az a fejlődési folyamat, ami a legfontosabb igazgatásban már bekövetkezett, itt is csak­hamar éreztetni fogja hatását. Ha a szakemberek - ezek között a megfelelő módon kiképzett mérnökök - erőteljesebb irányító szerephez jutnának itt is, az csak az efficieneynek válna a hosznátfa. Természetes, hogy ahol jogi kérdések dominálnak, ott jogász, viszont ahol a müézaki kérdések vannak túlsúlyban, ott mérnök alkalmazá­sa észszerű és helyes a vegyes természetű ügyek intézésére szolgáló po­zíciók betöltésénél pedig vó.töményem szerint egyedül és kizárólag a rá­termettség lehet döntő. E területeken tehát a képesítésre való tekintet nélkül esetenként kellene mérlegelni, hogy ki tudja az illető ügykört a legeredményesebben ellátni. A legmagasabb közérdeket szerény véleményem szerint ez a módszer elégítené ki a legjobban, A nemzet egésze szempont­jából ugyanis csak az lehet a kivonatos, hogy minden posztra az arra leg­megfelelőbb ember kerüljön, A mérnöki karnak a maga részéről jól fel kell készülnie a reá váró feladatokra és igyekeznie kell arra, hogy magának minél szélesebb látókört, minél jobb Ítélőképességet ős szaktudás mellé minél több általános ismeretet biztosítson. Ennek érdekében elsősorban a mérnök-nevelést kellene meg­reformálni, ugy hogy részükre le he tővé v álj ók a gyakorlati közigazgatási ismeretek elsajátítása és legyen idejük aZ egyéniségük kifejlesztésére társadalom- és emberismerőt megszerzésére » További fontos teendő volna a gyakorlati közigazgatási vizs­gának a mérnök tisztviselőkre való kiterjesztése. Ugyanígy azonban, araint az gyakran elhangzik ujabban, éppen a közigazgatás eredményessége szem­Pontjóból a jogászképzés ellen is merülnek fel kritikák. Az officleneynek a közigazgatásban való érvényesítésére - elsősorban és főleg közérdekből ­feltétlenül töregednünk kell, A revolució helyett azonban mindig jobb az evolucióo A szerzett jogokat tiszteletben kell tártnál, A célok kitűzé­sében és megvalósításában fokozatoson átmenetre kell törekedni, //^/^? "É /Folytatása következik*/

Next

/
Thumbnails
Contents