Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1
1937-12-15 [169]
II I R E K ZTJ: MÉRNÖK POLI TI KAI TÁRSASÁG ÖSSZEJÖVETELE, A Mérnökpolitikai Társaságban tartott előadáson ós vacsorán megjelentéit többek között Bornemisza Géza kereskedelemügyi és iparügyi miniszter, dr. Álgyay Hubert Pál államtitkár, dr. Terstyánszky Ákos/ ; posta vezérigazgatójáé, Mihailich Győző, a Mérnöki Kamara elnöke, Toldy ész Lajos és Vináry *»rvin miniszteri tanácsos ok, Stahó Tibor műegyetemi tanár, Biró Zoltán, Hoepfner Guidó felsőházi tagok, Petainek József és Meizler Károly dr. országgyűlési képviselők és még sokan mások. A vacsorán felszólalt Álgyay Hubert Pál dr. államtitkár ir v aki a következőket mondta: - A minős itésről szóló 1883. évi I.t.c. életbeléptetése óta eltelt 54 esztendő, Ez idő alatt) de főleg a háború utáni másfél évtized alatt vált mind általánosabbá az a kívánság, hogy a közigazgatásba egyrészt több közgazdasági tudást, másrészt több szakszerűségit kell bevinni. A közgazdasági képzettség fejlesztése érdekében állították fel a há ború előtt a József Műegyetem közgazdasági osztályait, a háború után pedig a Pázmány Péter tudomány egyetemen közgazdasági kar is létesült. A szakszerűség érvényesítéséről viszont bizonyos fokig már.Qz előbb emiitett törvénycikk is gondoskodott. Az abban foglalt rendelkezés alapján " kerültek be az egyes minisztériumokba különböző szakemberek, akik ezidőszerint a kereskedelem- és közlekedésügyi, az ipari, a földmivelésügyl ós a pénzügyminisztériumban vannak alkalmazva nagyobb számmal, A felsorolt minisztériumokban, de ált a 1 án os s ágba n is, az ügykörök olyan természetűek, amelyeknek gond íz ás án ál nem kizárólag csak szaktudásra van szükség, mert hiszen az ügyeket rendesen egyéb, általános szempontbél is el kell bírálni. Régebben a kérdést ugy oldották meg, hogy a szakember csupán véleményező szerepet játszott, intézkedési hatásköre azonban csak a jogvé-gzett tisztviselőknek volt fenntartva. A fejlődés kényszere folytán e rendszer helyett raagátCol ls kialakult nagyrészt az a ma is fennálló gyakorlat, hogy azok az ügykörök, melyekben a szakszempontok vannak túlsúlyban, szakemberek kezébe kerültek. A fejlődés által kiváltott eme folyamat azonban c3ak az állami központi igazgatóságban következett be. áz emiitett minősítési törvény előbb idézett szakasza ugyanis vármegyékre, városokra és községekre nem vonatkozik. Véleményem szerint az a fejlődési folyamat, ami a legfontosabb igazgatásban már bekövetkezett, itt is csakhamar éreztetni fogja hatását. Ha a szakemberek - ezek között a megfelelő módon kiképzett mérnökök - erőteljesebb irányító szerephez jutnának itt is, az csak az efficieneynek válna a hosznátfa. Természetes, hogy ahol jogi kérdések dominálnak, ott jogász, viszont ahol a müézaki kérdések vannak túlsúlyban, ott mérnök alkalmazása észszerű és helyes a vegyes természetű ügyek intézésére szolgáló pozíciók betöltésénél pedig vó.töményem szerint egyedül és kizárólag a rátermettség lehet döntő. E területeken tehát a képesítésre való tekintet nélkül esetenként kellene mérlegelni, hogy ki tudja az illető ügykört a legeredményesebben ellátni. A legmagasabb közérdeket szerény véleményem szerint ez a módszer elégítené ki a legjobban, A nemzet egésze szempontjából ugyanis csak az lehet a kivonatos, hogy minden posztra az arra legmegfelelőbb ember kerüljön, A mérnöki karnak a maga részéről jól fel kell készülnie a reá váró feladatokra és igyekeznie kell arra, hogy magának minél szélesebb látókört, minél jobb Ítélőképességet ős szaktudás mellé minél több általános ismeretet biztosítson. Ennek érdekében elsősorban a mérnök-nevelést kellene megreformálni, ugy hogy részükre le he tővé v álj ók a gyakorlati közigazgatási ismeretek elsajátítása és legyen idejük aZ egyéniségük kifejlesztésére társadalom- és emberismerőt megszerzésére » További fontos teendő volna a gyakorlati közigazgatási vizsgának a mérnök tisztviselőkre való kiterjesztése. Ugyanígy azonban, araint az gyakran elhangzik ujabban, éppen a közigazgatás eredményessége szemPontjóból a jogászképzés ellen is merülnek fel kritikák. Az officleneynek a közigazgatásban való érvényesítésére - elsősorban és főleg közérdekből feltétlenül töregednünk kell, A revolució helyett azonban mindig jobb az evolucióo A szerzett jogokat tiszteletben kell tártnál, A célok kitűzésében és megvalósításában fokozatoson átmenetre kell törekedni, //^/^? "É /Folytatása következik*/
