Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1

1937-12-15 [169]

• A MÉRNÖK SZEREPE A XX. SZÁZAD KÖZIGAZGATÁSÁBAN. A Mérnökpolitil.ai Társaság szerdán este összejövetelt tartott, amelyen az elnöklő K o 1 b á n y i Géza oki. mérnök elsősorban a mérnöktársadalom uj felsőházi tagját, Biró Zoltánt üdvözölte és Vér Tibor dr.-t, mint póttagot.Megnyitójában kifejtette^ hogy az estén visszatérnek egy régóta húzódó problémára, a mérnök közigazgatásban való szerepének megvitatására. A társaság - mondotta Kolbányi Géza - ezt a kérdést épp ugy, mint a többi témákat, akadémikus vonatkozásban tárgyalji

s A cél egyedül és kizárólag az, hogy felhivják a köz figyelmét arra, hogy a modern állam jövőjének kialakításában vezető poziciökban nem nélkülözheti a mérnöki tudást és judiciumot. A műszaki, gazdasági és szociális munkaterületeken meg kell adni a mérnöknek a közvetlen intézkedés jogát. Sajnálkozással látja a társaság mondotta -, hogy minden mérnöki megmozdulást és mérnökpolitikát egyesek tendenciózusan pusztán jogászellenes harcnak minősítenek, szemben más diplomásokkal. A valóságban pedig a mérnökök nem pozícióharcot akarnak provokálni, hanem lelkiismeretük szavára hallgatva és műszaki tudásukra támaszkodva, a tények felismeréséből kifolyóan iparkodnak korszerűvé alakítani a magyar eletető A mult hónapban mérnökgyülést tartottak Sopronban, ahol a polgármester a város örökké élő hálájár°l biztosította a magyar mérnöktársadalmat. Örökké élő hálár

ü

l, mert a magyar technikusok és mérnökök lelkesedése és önfeláldozó hazaszeretete szerezte vissza Sopront, Ez a lélekben magyar küzdőképes mérnökgárda nem akar megállni Sopronnál. A magyar mérnök, aki alkotásaiban az egész világ megbecsülését vivta ki, itthon is látva idejének elérkezését, jelentkezik a jobb magyar jövőért küzdő diplomások közös munkájában való részvételre és ez a mérnökpolitika. A nagyhatású megnyitó után M a g y a r y z

oltán egyetemi ny. rendes tanár tartott előadást n

A mérnök szerepe a XX, század közigazgatásában" cimmel. Előadásában kitért arra, hogy az a szempont, amelyből a mérnöki társadalom a mérnökök szerepét a közigazgatásban eddig a közvélemény előtt tárgyalta, nem vezetett megnyugtató eredményekre, mégkevésbbé a kérdés megoldására

P Pedig a kérdés nemzeti jelentőségű és a mai idők szellemével szorosan összefüggd Az az állami berendezés, amelyben ma élünk, a francia forradalom eredményeképpen a XVIII, század végén és a XIX. század elején alakult ki« Ma retrospeíctive liberális államnak nevezzük. Pő jellemvonásai a népképviseleti országgyűlés,, a felelős miniszteriura és az egyén szabadsága érdekében a törvényhozás, közigazgatás és igazságszolgáltatás., az úgynevezett három állami főhatalom egyensúlya. Ezt együttvéve nevezték jogállamnak is, ami arra az eltorzulásra vezetett,, hogy az állami funkciókban csak jogi elemről vettek tudomást és minden egyebet elhanyagoltak, Ez az eltorzulás és egyoldalúság azonban csak erőteljesen fejleszti tovább és egyik fővonásai annak az uj államnak., amelyet az angolszász államok evolúciós uton tudtak elérni és amelyed három eurépai nagyhatalom csak forradalommal valósított meg« Ennek a XX, század államának lényege az, hogy a három állami hatalom közül a közigazgatás olyan óriási fejlettségeit ért el, hogy köztük egyensúly többé nem tartható fenn. A XX. század államát a közigazgatás túlsúlya jellemzi. Az a változás, amely a XIX,,. és XX ó század államai közé esik, az a nagy technikai forradalom,: ame ly a XIX „ század második fejében fejtette ki hatását és vezetett a nagy'kapitalizmus kifej lődés ére 0 A társadalom ^átalakult és az állam problémája az, hogy az állami szervezet berendezésében is levonjuk a nagy ipari forradalom konzekvenc 1 ált. Az állama mérnököt nem tudja többé nélkülözni,;, a mérnököknek nemzet missziójuk van

0 Az előadáshoz dr. Mihallioh Győző, a Mérnöki Kamara elnöke Blrő Zoltán felsőházi tag, Petőinek Józáef ás Meizbr Károly dr. országgyűlési képviselők szóltok hozzá,/M0T/Jo , ,' T> c— no m