Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1

1937-12-13 [169]

/ A SáJTóTíJDOMÁNYI TÁRSASÁG ÜNNEPI KÖZGYŰLÉSE* Folytatás 1./ H 1 a t k y Endre dr. miniszteri tanácsos, a Telefonhírmondó ós Rádió Rt» igazgatója, a Sjj tót adományi Társaság elnöke nyitotta meg az ünnepi közgyűlést s részletesen ismertette a nemrégiben megalakuló Magyar Sajtótudományi Társaság folodotát> hivatását és célkitűzéseit. Rámutatott, hogy a sajtóval kapcsolatos tárgykörök anyagából számos mágus színvonalon álló cikk és értekezés úgyszólván 11 elbujva" jelenik meg a különböző folyóiratokban, de mindmáig hiányzik ezeknek a speciális flajtóprobiémáknak a szintetikus összefoglalásai hiányzik az egyes, fdntoaabb sajtóorgánumok pragmatikus története ^ általában a magyar saj tótörténolem korszakok szerinti, átfogó, tudományos feldolgozása, A Magyar Sajtótudoraányi Társas ág e gyi k legfontosabb célj ának e hiányok pótlását tekinti. Ezután Bálás P, Elemér egyetemi tanár, alelnök tartotta meg székfoglaló előadását: "Széchenyi és Kossuth hírlapi vitája rí n sajtótudomány világításában" cimmel. Az előadó kifejtette, hogy Szébao^yl és Kossuth hírlapi vitája, amely a vitatkozó felek 03 segítőtársaik tudatos és kifejezett felfogása szerint az. ldőazalc.1 sajtó hivatásának meghatározása körül forgott, fontos fejezete a sajtó történetének. Ez a vita az újság győzelmét eredményezte a könyv és a politikai röpirat fölött. Ez a szükségszerű sajtótörténeti fejlemény - az előadó szerint - annak a következménye, hogy a dologi elem tulnyomósóga a személyi elemmel szemben, ami a sajtó intézményét általában jellemzi, különösön nagy erőhöz jut az. időszaki sajtóban. A dologi tényezők tulnyomósága pedig azzal,, hogy a személyi elemet háttérbe szorítja, az anonimitás jellegét kölcsönzi a sajtónak, de különösen az időszaki lopnak. Ez az anonim jelleg volt az, amely diametrálisan ellenkezett Széchenyinek sokat tárgyalt arisztokratizmusával. Az arisztokratizmus lényege ugyanis a személyes jelleg tulnyomósága, a személy központi jelentősége, ami Széchenyi működésében mint nevelő célzat jelentkezetté' Ezzel szemben az időszaki sajtó demokratikus és demokratizáló jellege csak kevéssé fér meg a 3Zemélyi különbségeket, az irányítást és a más helyett cselekvést hangsúlyozó nevelő tendenciával. Ezért volt szükségszerű - az előadó szerint - a konfliktus Széchenyi ós a Posti Hírlap között. A vita tehát nem személyeskedő,, hanem a küzdő felek fenomenológiai adottságaiból folyó nemes küzdelem volt mindkét részéről. A mindvégig érdeklődéssel kisért székfoglaló olőadást a Sajtótudom ány 1' Társaság nevében az elnöklő II 1 a t k y Endre dr. köszönte mog./MOT/Ky. Űr —