Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1

1937-12-13 [169]

AZ EGÉSZSÉGPOLITIKAI TÁRSASÁG TARSABAlOIÍBIZTOSITÁSl KONGRESSZUSA. Hétfőn este nyilt meg az EPOL társadalombiztosítási kongreszszusa orvosok, szociológusok, közgazdák és politikusok részvétele mellett. A belügyminisztériumot dr. Jósfay György miniszteri tanácsos, az iparügyi minisztériumot Magasházy György miniszteri osztálytanácsos képviselte, Antal Lajos dr, "Egészségpolitika és társadalombiztosítás" cimü előadásában a népbiztositás megteremtését jelezte a társadalombiztosítási gondolat legfőbb céljául, E népgondozó intézmény révén fejtené ki a mindenkori egészségpolitika a nemzet egyetemére ható gyógyító és megelőző céljait, E jövő törekvések mellett a társadalombiztosítás terén legfontosabb jelen feladat a nemzet legjobban rászorult néprétegeinek, a mezőgazdasági munkásságnak, valamint a kisiparosoknak és a nemzet napszámosainak, a felekezeti tanítóknak, jegyzőknek,stb, a társadalombiztosításba való bevonása. A munkaviszonyoktól való teljes eltekintés, a járulékoknak közad°kkal együtt való kivetése és behajtása, az állandó fényképes számozott igényjogosultsági igazolványok bevezetése jelentené a társadalombiztosítás jelenlegi reformtörekvéseit, a családvédelmi gondolat és a prevenció beépítése mellett. Az orvosi állások szaporítása, a díjazás emberibb nivóra való emelése nélkül az egészségügyi szolgálat reformja el sem képzelhető. Dr. B o r b é 1 y Mihály "A társadalombiztosítás alapelvei és a kritikája" cimü előadásában rámutatott arra, hogy a társadalombiztosítás reformja a társadalom reformtörekvéseinek megvalósítása nélkül nem oldható meg. A szociálparazitizmus leküzdése,a táppénz-kéraes, az ellenőrzés problémájának reformja fontos lépést jelentene a javulás terén, A társadalombiztosítás valódi reformját azonban a munkás munkabérviszonyainak emberibb mértéke, a fizetéses szabadságok rendszere, egyszóval a munkaalkotmány megteremtése jelentené, A társadalombiztosítás reformjának pénzügyi alapjait csupán a munkabérviszonyok rendezése hozhatja létre, A harmadik előadó, dr. B i k k á 1 Dénes OTI-titkár a társadalombiztosítás legkényesebb kérdéseiről, a társadalombiztosítás ügyvitelének problémájáról referált, felvetve a kérdést, hogy szükség van-e egyáltalán ügyvitelre. Megállapította, hogy az OTI-nak például 815.000 biztosított apró-cseprő ügyeit kellett lerögzítenie,230.000 munkaadó részére kellett a járulékokat kiszámítani és behajtani, a kirovásokat 230.000 folyószámlán elkönyvelni. Legfontosabb az egységes nyilvántartási rendszer megvalósítása, Rámutatott Bikkál dr,, hogy az OTI-nál a betegségi biztosítás évi ügyviteli költsége biztosítottanként 9 pengő 17 fillér, mig L\ Székesfővárosi Segítőalapnál évi 19 pengő, Csehszlovákiában 15 pengő, Bécsben 16 pengőnek megfelelő összeg. Ez adatokból megállapítható dr, Bikkal szerint, hogy az OTI nemzetközi relációban is olcsón látja el az ügyvitelt. A felvetett problémákhoz hozzászólók serege kapcsolódott, A holnapi napon, december 14-én, kedden este 7 órai kezdettel dr, Kovrig Béla egyetemi magántanár tart előadást "Bársada lombiztos itás és közgazdaság" cimmel. Előadásához csatlakozik Gyertyámossy Jánosnak, a Budapesti Orvosi Kamara főtitkárának referátuma a társadalombiztosítás orvosi kérdéseiről. Hozzászólókul jelentkeztek: Erődi-Harrach Béla, Bom József dr,, Béldy Béla és Tóbler János országgyűlési képviselők. Az elnöki tisztet Kuncz Ödön egyetemi tanár látja el, /MOT/SzM