Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1

1937-12-11 [169]

FŐVÁROS MÁRKUS JENŐ, A BESZKÁRT H. VEZÉRIGAZGATÓJA ELŐADÁST TARTOTT "ESTTŐL BUDAFESTIG

;t CIMMELe Dr. Márkus Jenő miniszteri tanácsos, a Beszkárt h. vezérigazgatója szombaton délután rendkivül érdekes előadást tartott díszes és nagyszámú közönság jelenlétiben "Pesttől Budapestig" cimmel, A Beszkárt központi székházának díszterme az ünnepi előadás alkalmából teljesen megtelt. A közönség soraiban ott voltak : Bárczy István ny. igazs ágügyminls zter, v. f őpolgármes ter

y Ripka Ferenc ny . főpolgármester, dr. Perczel György, a Eeszkárt vezérigazgatója, dr. Bódy László székesfővárosi tanácsnok, dr. Strommer Viktorin tihanyi apát, dr. Patz Sándor, Farkas Elek igazgatók, Székely Dezső, dr. Kőhülmy József, Gond a Mihály, Sajóhelyi Sándor h. ^igazgatók, dr. Szőke József =s Fenyő Dezső dr. HÉV h. igazgatók és még számosan a vasutak főbb tisztviselői közül. - Az egyesítés előtt - kezdte meg előadását M árkus Jenő h. vezérigazgató <v 1840-1872 , között, a szabadságharc és az ezt követő kiegyezés nagyszerű korában a három dunamenti kis városka: Pest, Buda ás Óbuda mindegyik a maga különálló életét élte

0 II. József kiváltságlevélben biztosította Buda fővárosi jellegét, az országos kormányhivatalokat is idehelyezte s ez az intézkedés országos jelentőséget juttatott számára, fejlődésére azonban alig volt befolyassalcESze 1 szemben Pest, bárha nem jutott országos kiváltsághoz, mégis minden tánogatás nélkül fejlődött és vagyencsodott, ipara és kereskedelme fellendült, az irodalom és művészet meghonosodtak benne és a XIX. század első évtizedeiben már Pest az ország szellemi és gazdasági köápcntja. Amikor 1898-ban az országgyűlés és a minisztériumok is Pestre költöztek, az ország politikai élete is ide terelődik^ « A 40->es években a Gellérthegy tetejéről mér akkor is szép képet nyújtott a két v árost Buda lakossága ebben az időben mintegy 59.000, 0budá4: 16.0Ö0, Pesté 132,000» A két várost hajóhíd kötötte öszsze, amelyet télen kiakasztottak* Nem volt még kövezet, gáz, villany, csatorna, v3zvezeték*. villamosvasút és a Dunu-vizet ugy hordták szét nagy puttonyokban, kétkerekű szamaras taTyigákon« 1849.-ben nyílik meg a Lánchíd, mely a két várost végleg összeköti. 1856-ban épül a Lóvásár-téren . a mai Tisza Kálmán téren - a pesti gázgyár, 1868-ban a Parlament északi oldalán az első vlSmüs 1866«ban indul meg az első lóvasut a Szénatérről /mai Kálvin-tér/ az országúton /Muzeum-körut, Károly-körút, Vácikörút/ ki Újpestig^, A Király utca volt a város főútvonalaPest legszebb része a Be'város, Budának legrendezettebb része a Vár volt? ~Á A két város nyelve, főleg Budáé túlnyomórészt német volt; a szokások is németesek. A szabadságharc levőretése után a Bach-korszak német szelleme még jobban megüli a két várost. A városi német színház súlyával erősen ránehezedett a magyarra, de a Kerepesi^uti régi kis Nemzeti Színház hatalmas lendületével magával ragadta a lelkeket. -> Az alkotmány visszaállítása után felmerült az egyesítés terve, amelyet 1872 6 évi első fővárosi törvény megalkotásával valóra vált. A belső részek szabályozási terveit hamaros a n megállapított ák sa Duna szabályozása is megindult. Ekkor kezdik meg a Marglt-hid és az Összekötő vasutihld építését is. Nagyjelentőségű Volt a főváros uj képének a kialakulására az Andrássy^ut és a Nagy-körut kiépítése, a Nyugati- ás a Keleti-pályaudvar, a Ferenc József és az Erzsébet hid megépítése, továbbá a Belváros és a Szabadság tér szabályozása. « Az elmúlt hatvanöt esztendő alatt épült majdnem valamennyi nevezetesebb középületünk és közérdekű intézményeink. A város kiépítése természetesen vonatkozásban áll a népesség számának emelkedésével. Budapest lakossága az egyesítéskor 270,176 volt, ma psdig 1,060.431. Mig 1874-ben Budapest Európa nagyvárosai között a 16»ik volt. ma a Il~lk. Mig 1874-ben a népességnek nem is föle vallotta magát magyarnak, ma 94.9 százaléka magyar anyanyelvűé | /Folytatása következik,/ A A r\