Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1
1937-12-10 [169]
ZU VALUTAGENGSZTEREK..,/l. f oly tatás./ és nem sikerül a beváltás. Fischer vette megához a pénzt, elment, majd azzal jött vissza, hogy baj van: ellopták töle a dollárokat. Falaki szerint azonban ezt nem ugy mondta, min ha komolyan megijedt volna. Nyomban az őrszobára ment és megtette u bűnvádi feljelentést. Ezután az elnök a többi vádlottat hallgatta ki. Fischer azzal védekezett, hogy nem érzi magát minősnek, csak szívességből közvetítet-, te az egész beváltási ügyet. Szerinte ifj. Falaki azzal kínálta a valuta kat, hogy azokat megvette Rácztól, A szembesítés során ifj,'F- laki ezt határozottan tagadta és megmarad; eredeti vallomása mellett, s hozzáfűzte,, hogy véleménye szerint Fischernek gyanús szerepe volt a dollárok ellopásában. Ezzel szemben Fischer azt hangoztatta, hogy jóhiszemű volt, Lebovics egy ismeretlen társával együtt lopta el a valutákat, /Folyt, köv,/Sy, -—HORVÁTH ZOLTÁN FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRTI KÉPVISELŐ RÁGALMAZÓJÁT A KÚRIA SZÁZPENGÖ PÉNZBÜNTETÉSRE ÍTÉLTE, Iványi Pál középiskolai tanárjelölt a Félegyházi Hirlap 1936 évi június hó ia-ki számában támad 0 cikket irt Horváth Zolti'n dr, ottani függet1 en 1isgazdapárti országgyűlési képviselő ellen, A cikkiró többek közt azt irta, hogy Horváth Zoltán "képviselői mandátumát nem a választóközönség és a köz érdekében használja fel, hanem elsősorban és főleg egyéni céljait szolgálja." Horváth Zoltán a cikkiró ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége cimén bűnvádi feljelentést tett s az ügyet elsőfokon a kecskeméti kir. törvényszék tárgyalta. Itt Iványi Pál vádlott tagi dta bűnösségét, azt állította, hogy ő mindössze Horváth Zoltán képviselői működését vonta bírálata alá s ezzel nem lépte tul a a megengedett, jogos IkTitika határait. A valóság bizonyi tásának elrendelését nem kérte. A, törvényszék ezek utam Iványi Pált véti esnek mondta ki a terhére rótt ga.jtórógalmazás vétsége-tekintetében és ezért kétszáz pengő pém büntetésr e ítélte. ú . •• A budapesti tábla a büntetés mérteiét hatvan pengőre csökkentette. Ma foglalkozó't végső fokon az üggyel a kir. kúria Loyczel-tan ácsa, amely a perbeszédek meghallgatása után Iványi Pált sajtórágalmae zás vétségéért jogerősen száz pengő pénzbüntetésre Ítélte el, /MOf/Ky. ZU VALUTAGENGSZTER ÜGY /2.folytatés,/ Mautner nem ismerte be bűnösségét. Azzal védekezett, hogy jelen volt ugyan az egyik megbeszélésnél, mert azt remélte, hogy kereshet majd néhány' pengőt, de a végső lebonyolításban nem vett részt. Lebovics Rudolf beismerte, hogy résztvett a dollárok beváltására irányuló előkészületekben. Védekezése szerint azonban a dxllárok nem hozzá, hanem Fischerhez kerültek és az is váltotta be azokat. Neki Fischer akkor szólt, amikor egy öreg valutásnál megtörtént a beváltás s megkérdezte, hogy most mit csináljon. Azt felelte, hogy itt van egy átjáróház, "intézze el a vasutast", Fischer örült a tanácsnak, ötven pengőt igért érte, de nem volt csak százpengős nála, amit át is adott azzal, hogy a felét majd hozza vissza, Később megtudta, hogy Fischer meg is fogadta a tanácsot és egy másik valutással az átjáróháznál megszökött. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy miért vallott volna má? k éppen Fischer s miért mondta el homlokegyenest ellenkező módon az egész •csalás történetét, Lebovics azt válaszolta, hogy bosszúból, mert ő viszont az egész szóz pengővel megszökött. Izgalmas szembesítés volt a két vádlott között, akik mini egyike megmaradt eredeti vallomása mellett. Kiderült a tárgyalás során, hogy Mautnert és Lebovicsot a dol1 árok kicsalása miatt egyelőre nem jogerősen négy-negyhónapi fogházbünt etésre Ítélték. A bizonyító eljárás lefolytatása után Schindler Dezső dr, királyi ügyész vádbeszédében indítványozta, hogy mind a négy vádlott bűnösségét állapítsa meg a törvényszék és velük szemben saigoni büntetést szabjon ki. Egybe.-., oz Ítéletről Falaky feletteseit hivatalból értesítse. - Ezután a Védők szólalt, fel. /Folyt.köv./ Sy.