Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1
1937-12-07 [169]
HIRE K /A Szövetkezetek Szövetségének Kongresszusa. Folytatásul,/ A szövetkezeteknek nem ls ez a hivatásuk. De ha egyes családoknak joguk volt vtlzedeken át bi ronyos termények kivitelét egykézlen tartani, s ez ellen senki sem tett kifogást, akkor a szövetkezeteknek, mikor a kivitel kontingentál ás a bekövetkezett nemcsak joguk, de kötelességük is, hogy a bennük törömült millió és millió kéz, dolgos magyar kéz termelésének legalább egy részét közvetlenül adhassák eí külföldi vevőiknek, A Népszövetség mellett alakult nemzetközi bizottság Genfben most készült el ankétjával, melyet a világ összes müveit államainak a mostani irányított gazdasági rendben a szövetkezetekkel való együttműködéséről rendezett. Ezen a vllágfórumon a magyar szövetkezetek megmentették a magyar gazdasági élet becsületét! De nagy meglepetés lesz a magyar szövetkezetek bírálói szájára, ha ^genfi fórum a világ elé tárja adatalt, s kitűnik majd, hogy az európai nagy országok, éppúgy,mint a nagy tengerentúli országok sokkal nagyobb kormánytámogatásban és nagyobb juttatásban r-ssesltik az agrárszövetkezeteket, mint M agy a r or s z ág 0 Cs a k a kör— írdekü feladatok keretén belül tartunk igényt az állam támogatás ára,de ellene vagyunk minden kényszernek, mely a szövetkezeti gondolattal ellentétben van,A szövetkezeti munkában nem számítunk az állam pénzügyi támogatására, mert az önsegélyre akarjuk továbbra ls építeni szövetkezeti hálózatunkat, A falunak szüksége van hosszabb lejáratú hitelre,-fejezte be nagyhatású beszédét Schandl Károly - hogy épüljön és uj gazdaporták szülessenek. A mai nevezetes határkőnél nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a közjóra való törelevésben nem a súrlódást és egyenetlenséget keressük más üzleti ágazatokkal, hanem a megértést és az együttműködést. Nem szétválasztani és sorvasztani akarjuk a nemzet gazdasági erőit, hanem életrehivni a legkisebbeket ls, hogy egye sülve, nagy okká le gyének, A lelkes helyesléssel fogadott beszéd elhangzása után M a y e r János ny .miniszter, a Falu Szövetség elnöke "Az e gykéz és a szőve tkefee te k" címmel t-rtot t e lőad ást. Történelmi visszapillantásában vázolta, hogy a különböző korszakok vtzéreszméi az illető kor gazdasági rendszerében döntő befolyással jelentkeznek. A mai gazdálkodás iránya szükségképpen maga után vonja a sz-kmák szerinti szervezkedést. A külkereskedelmi forgalomban az egyéni cégek hel; ébe sok vonatkozásban szervezett szakmák lépnek, amelyek egységbe tömörülten, mondhatjuk mint "egy kezek" jelentkeznek. Ezek az aí.dculatok azonban tulajdonképpen nem is egykezek, hanem szakmák tömörülése, az üzletnek közös alapon való lebonyolítására. Létjogosultságukat az adja meg, hogy ugyanakkor, amikor a szakmák közös érdekeit védik, egyszersmind közérdekű funkciók ellátására ls kötelezettséget vállalnak, e tekintetben alávetik magukat a hivatalos szervek ellenőrzés éne k ésji r ány i t ás ának o Az előadó kimutatta, hogy az agrárszövetkezetek különösen alkalmasak nagyszabású értékesítési tranzakciók keresztülvitelére és az ebben a munkában résztvevő szövetkezetek olyan "egy kezek", melyekben a gazda tagok "millióinak" keze fog össze a közös önvédelmi munkára. Végül hötároz^ti javaslatot terjesztett elő Mayer .János, a javaslat szerint a szövetkeze tel: szövetségének kongresszusa helyesnek tartja a kormány és a Külkereskedelmi Hivatal ama törekvését, mellyel az exportcégeket szakmák szerint kiviteli egyesülésekbe tömörítik és Hvánatosnak tartja, hogy a kormány az agrárszövetkezetek ezirányu törekvéseit a maga részéről is támogassa és elősegítse 0 . /folyt, köv./ 4 k.