Magyar Országos Tudósító, 1937. november/2

1937-11-20 [168]

KEMENES ILLÉS ELŐADÁSA A PEDAGÓGIAI TÁRSASÁGBAN. A Magyar Pedagógiai Társaság szombaton délután a Tudományos Akadémia zs ufolási g mégte lt előadótermében dr. K o r n i s Gyula m. kir. titkos tanácsos,c.állÉmtltkár elnökletéve 1 ülést tartott. Az ülésnek különös jelentőséget kölcsönzött az, hogy K e m e ne s Illés dr. főigazgató, a kiváló pedagógus székfoglaló előadást tartott "A környezet és az iskolák belső élete" cimmel. Hangsúlyozta fejtegetései során az illusztris előadó, hogy a fővárosnak és a vidéknek életformái között mélyreható különbségek vannak, amelyek megnyilvánulnak a nevelésre és oktatásra szoruló gyermek életében is. Ezek a különbs égek még a gyermek lelki fejlődésében is nyomot hagynak s ezért az iskolának kötelessége ezeket a lóilönbsegeket figyelembe venni,' ha a nevelő-oktató munkájában helyes uton akar járni.' Az iskoláknak belső életét, sőt még tanítási anyagát is e különbségek megteremtette helyze the z ke 11 s zabni. Hosszasan ünnepelte a megjelent nagyszámú közönség előadása után Kemenes Illés főigazgatót, akit az elnöklő K o r n i s Gyula köszöntött a Fedagógiai Társaság tagjai sorában. Az ülés második előadója dr, Prohászka Lajos egyetemi tanár volt, aki "Oktatás és világnézet" cimmel értekezett. Az előadó egyformán állást foglalt a világnézet taníthatóságával és a világnézetileg közömbös oktatással szemben, a munka világnézetének érvényesítését sürgettec Eszerint az iskolának a világnézet meggyökereztetésében csak az lehet a feladata, hogy megtanít a kultúra tiszteletire ós megtanít ennek érdekében dolgozni. Az előadást mindvégig nagy figyelemmel hallgatta az ülés közönsége 0 /MOT/Vr —-MEGNYÍLT A KÉPZÖMUVáSZEE UJ TÁRSASÁGÁNAK KI ÁLLI TÁSA, A Képzőművészek Uj Társaságának jubiláris kiállítása a Nemzeti Szalonban ünnepélyes keretek között szombaton délután megnyílt, A kultuszminisztériumot Jalsoviczky Károly dr. min. oszt. főnök, a főváros ffopp Jenő dr. igazgató, a Művészeti Tanácsct Ugrón Gábor elnök képviselték.'A kiállítás megtekinthető minden nap délelőtt 9-től délután 6-ig./M0T/B. ——— ""FAJISÁG ÉS KULTÚRA" CIMMEL TARTOTT ELőáDÁST FISCHER NÉMI. T PROFESSZOR. A Budapesten időző antropológus és fajbiológus profeszs zorok előadássorozata szombaton este véget ért. A záróelőadást a világhírű F i s c h e r E. professzor, a berlini egyetem prorektora tartotta "Fajiság és kultúra" cimmel. Kifejtette, hogy a faj és a kultúra két különböző fogalom, amelyeket egymás t ,_,°1 élesen el kell választani. Szerinte a faj öröklött valami, a faji tulajdonságok az emberrel ve leszületnek, tehát függetlenek a környezettől, a kultúra ellenben szellemtudományi fogalom, a népek teremtő erejének szüleménye. Egy népet a szerzett és másokra is átvihető tulajdonságok, mint például a nyelv, a szokások, a jog, a művészet, stb« jellémeznek* Nincs olyan ember - hangsúlyoz ta az előadó - aki csupán csak valamely fajtához és nem egyben valamelyik néphez ne tartoznék és nincs olyan nép, amelynek tagjai nem tartoznának egyidejűleg valamely meghatározott fajhoz, vagy fajtákhoz. Mig a történe ti r°k eddig a népi kialakulások megmagyarázásához és a kultúrák fej lődésének megértéséhez mindig csak a külvilág tényezőit, a földet, az éghajlatot, a gazIn. sági tényezőket vették figyelembe, addig az uj felfogás azt vallja, hogy egy nép kulturfej lődésében a legfontosabb tényező maga az ember, aki a kultúrát teremti és fejleszti. Minthogy padig az ember valamennyi szellemi tulajdonsága végső gyökerében öröklött hajlamokon alapszik, a kulturteljesi tményeket sem tudjuk megérteni az öröklött szellemi tulajdonságok és képességek figyelembevétele nélkül. Az embe rek ve les züle te tt szellemi tulajdonságai viszont éppen ugy faji különbs egeket mutatnak fel, '1

( mint a külső; testi tulajdonságok. Ezek a faji hajlamok a legfontosabb My irányitó 1 a népi kultúrának is. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a jf külvilág, gazdasági helyzet, éghajlat nem játszik szerepet, azonban csak H másodlagosan, a faji hajlamok mellett, /_ . . . , ... ., / fe ö •* d /Folytatása következik./