Magyar Országos Tudósító, 1937. november/2
1937-11-18 [168]
A NÉMET ANTHRO POLO GUSOK É3 ÖRÖKLÉS KUTATÓK BUDAPESTEN. A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesüle tének meghívására Budapestre érkezett neves embertan és örökléstan kutató professzorok héttagú csoportját a Keleti pályaudvaron a MONE vezetősége élen Orsós Ferenc professzorral fogadta, A délután folyamán Vo Erdmannsdorf német követ teát rendezett tiszteletükre a német követség Uri-utcai palotájában, amelyen a német követség személyzetén kívül a kultuszminisztérium képviseletében Fülei Szántó Endre miniszteri tanácsos, a belügyminisztérium képviseletében Grosch Károly miniszteri tanácsos^ Budapest Székesfőváros képviseletében Karafi áth Jenő főpolgármester és Ssendy Károly polgármester, a budapesti egyetem orvosi és bölcsészi karának professzorai nagy számban, a MONE vezetősége Orsós Ferenc professzor és Csilláry András vezetésével vettek részt* Az előadások este 7 órakor kezdődtek az Egyetemi Szemészeti Klinika tantermében, ahol Balskóvlcs professzor fogadta a vendégokoto Orsós professzor üdvözölő szavalt Fischor E. professzor, a berlini egyetem prorektora köszönte meg,majd lovag Verschuer frankfurti egyetemi tanár előadása következett. Lovag dr. Verschuer 0, egyetemi tanár, a frankfurti egyetemi Öröklésélettani és Faj egészségügyi Intézet igazgatója "Az Ikerkutatásról" tartott előadást, melyben a követkzőket mondta: -Az ikerszülotések jelensége minden időben élénken foglalkoztatta a népek gondolatvilágát. A természeti népek mondáiban gyakran találkozunk az ikermotivumokkal. A nagy angol természetkutató és az eugenlka megalapítója, Galton, ismerte fel először^ hogy az öröklé-sjo lenségek me gismorésében a'családkutatás mellett az ikervizsgálatoknak van legnagyobb jelentőségüké 60 év előtt könyvet irt az ikrek élettörténetéről. Ennek a munkának a cé-ija az volt, hogy teljesen egyformának született két ember élettörténetében nyomon tudja követni, hogy mit tud változtatni az e mbe ren a külvilág és ml az, amit az ember megváltoztathatatlanul magávaljhozott a világra, fialton után . .-az előadó professzornak, mintegy 15 eiT!"f"5endőre terjedő vizsgálódósa emelte tökéletes fokra az ikerkutatási módszert. Az előadó vetített képekén mutatja be, hogy az egypetéjű ikrek kicsi korukban milyen tökéletesen hasonlítanak egymásra és ezt. a hasonlóságukat nagyjában megőrzik egész élatük folyumán. Azonban vaüüíit mégis tud rajtuk módosítani a különböző életmód. Verschuer professzor sorra veszi, hogy az ember tulajdonságai közül melyek azok, amelyeket valamelyest módosítani tud a környezet. Az embernek nemcsök testi tulajdonságai, hanem általában s ze llemi képességei is öröklődnek. Az ikerkutat ások segítségével sikerült kimutatni azt is, hogy az epilepszia, az ifjúkori elmezavar öröklött terheltség alapján &ép fol és a tuberkulózis is csak olyanoknál fejlődik súlyos betegséggé, akikben hiányzik veleszületetten a megfelelő e llen állóképess ég. A régi nemzedék az ember fejlődését és a társadalom alakulását kizárólag a külvilág hatására vezette vissza. Az embert valami tehetetlen anyagként képzelték el, akit még lo lki tekintetben ls tetszés szerint lehet idomltani .• Egész nevelési rendszerük ennek a materialista szellemnek hatása alatt állott. Egy ideig vele szemben felmerült a másik egyoldalú álláspont is, amely szerint a környezet teljesen hatástalan volna, az emberben minden tulajdons ág me gváltoztathutatlan. Az ike^Vkutatások sikere az, hogy ma tudományos bizonysággal tudjuk, hogy az ember testi, szellemi, sőt betegség hajlamai is alapjában öröklött természetűek ugyan, azonban a környezet hatására fejlődnek ki teljes valóságukban,^ viszont a külvilág hatásával az öröklött tulajdonságok érvényesülését bizonyos mértékig vis3 za is lehet szorítani. Az érdekes előadást Loeffler königsbergi egyetemi tanár előadása követte. Lothur Loeffler königsbergi egyetemi tanár A szelekció mint orvostudományi követelmény" cimmel tartott előadást, amelyben a következőkot mondta: ^ e /Folytatása következik./ ... tífr A;^"|. : 1
