Magyar Országos Tudósító, 1937. november/2

1937-11-27 [168]

1. törvényszéki kja dás. j Budapest, 1937, november 2*f A JOGBAN JÁRATOS ÍTGYVÉ^ MEGTÉVESZTÉSRE NEM HIVATKOZHAT, Egy fővárosi gyakorló ügyvéd expensnota pert inditott egy Kálvin-téri kereskedő ellen, akinek igen sok behajtási perét látta el. Az ügyvéd 2ooo pengős költséget követelt ügyfelétől, aki azonban sokalta a felszá­mított költségeket, főként azért, mert a perbefogott alperesek közül töb­ben mari sztaló Ítélet ellenére sem fizettek és rajtuk végrehajtás utján sem lehetett behajtani a megítélt követelést. Az ügyvéd méltányolta ügy­felének ezt á kifogását ós egyességet kötött a kereskedővel oly értelem­ben, hogy ez a költségekre 5oo pengőt fizetett,. Az ügyvéd olyan nyugtát adott, hogy ezzel az összeggel az e dig felmerült mindennemű követelése teljes és végleges kiegyenlítést nyert.. Az ügyvéd most ezt az egvességet perrel támadta meg és annak hatálytalan!tását szorgalmazta azon az alapon,, hogy az egyesség megté­vesztés utján keletkezett, A kereskedő ugyanis elhallgatta, hogy a be­hajtási perek során több adós nála nagyobb összegeket törlesztett s Így az ügyvédi költségekre vonatkozó joglemondás a megtévesztés folytán ér­vénytelen, A járásbíróság,, majd a törvényszék mint fellebbviteli biróság dr„ Szemlér Lőrinc tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyalás után az ügyvédet keresetével elüt- sitotta.. Az Ítélet indokolása szerint a fel­peresnek, mint gyakorló ügyvédnek e megtévesztésre alapított kereseti igénye alaptalan. Nem hivatkozhatik a jogban járatos ügyvéd a jogban nem járatos kereskedővel szemben megtévesztésre, A jogtudó űky védnek tudnia kell azt, hogy a bejegyzett kereskedő ^zleti könyveket vezet, amelyek forgalmát pontosan feltüntetik és a befolyt pénzekről mindenkor tiszta képet nyújtanak* Fel sem tételezhető, hogy az ügyvéd abban a jóhiszemű tévedésben lehetett volna, hogy a kereskedő adósai egyedül és kizárólag csak az ügyvédnél fizethetik tartozásukat; tudnia kellett az ügyvédnek, hogy az adósoknak módjában áll közvetlenül a h-d te 1 ezőnek is fizetni. Mielőtt tehát az ügyvéd a joglemondó nyilatkozatot tartalmazó egyessé­get megkötötte, a saját vagyoni érdekeinek megóvása céljából kötelessé­ge lett volna ügyfelének üzleti könyveit betekinteni. Ha ezt nem^tette, megtévesztésre és különösen olyan meg tévesztésre,.amely ügyfelétől szár­mazik, az ügyvéd nem hivatkozhat. /MOT/G. —-MENNYIT ÉR A BUTORSZÁLLITó MUNKÁS VALLOMÁSA? Rémi Gyula uj lakásba költözött és a hurcolkodás alkalmával'a butorszál­litő vállalkozó emberei több értékes ingóságát megsértették, A drága bú­torokon törések* karcolások estek és egy nagy drága festményt ls ki ­lyukasztottak a butorszállitó munkások..Rémi emiatt kártéritési pert in­ditott Nt-gy Ferencná butorszállitó vállalkozó ellen. A per során tabuként hallgatták ki azokat a butorszállitó munkásokat, akik a k öltözk ödésnél közreműködtek. Ezek tanúvallomásuk során tagadták, hogy a felperes ál­tal panaszolt károk megtörténtek volna. A törvényszék azonban a vallo­másukat a tények megálló pitására alkalmasnak nem fogadta el, azoknak hi­telt nem adott, mert saját mulasztásaik elpalástolására és károkozásuk mentegetésére nézve tettek vallomást és igy őket elfogultakn. k és ér­dekelteknek kellett tekinteni. A butorszállitó munkások érdeke volt az, hogy kártokozó munkájukat kedvezőbb szinbe tüntessék fel és kártokozó^ cselekedeteikét másra hárítsák át, A törvényszék tehát közbenszóló Íté­lettel az alperes kártéritési kötelezettségét megállapította, Az^irato­kat visszaküldték a járásbírósághoz, a kár összegének megállapitása vé­gett. /MOT/G.

Next

/
Thumbnails
Contents