Magyar Országos Tudósító, 1937. november/2

1937-11-27 [168]

1. törvényszéki kja dás. j Budapest, 1937, november 2*f A JOGBAN JÁRATOS ÍTGYVÉ^ MEGTÉVESZTÉSRE NEM HIVATKOZHAT, Egy fővárosi gyakorló ügyvéd expensnota pert inditott egy Kálvin-téri kereskedő ellen, akinek igen sok behajtási perét látta el. Az ügyvéd 2ooo pengős költséget követelt ügyfelétől, aki azonban sokalta a felszámított költségeket, főként azért, mert a perbefogott alperesek közül többen mari sztaló Ítélet ellenére sem fizettek és rajtuk végrehajtás utján sem lehetett behajtani a megítélt követelést. Az ügyvéd méltányolta ügyfelének ezt á kifogását ós egyességet kötött a kereskedővel oly értelemben, hogy ez a költségekre 5oo pengőt fizetett,. Az ügyvéd olyan nyugtát adott, hogy ezzel az összeggel az e dig felmerült mindennemű követelése teljes és végleges kiegyenlítést nyert.. Az ügyvéd most ezt az egvességet perrel támadta meg és annak hatálytalan!tását szorgalmazta azon az alapon,, hogy az egyesség megtévesztés utján keletkezett, A kereskedő ugyanis elhallgatta, hogy a behajtási perek során több adós nála nagyobb összegeket törlesztett s Így az ügyvédi költségekre vonatkozó joglemondás a megtévesztés folytán érvénytelen, A járásbíróság,, majd a törvényszék mint fellebbviteli biróság dr„ Szemlér Lőrinc tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyalás után az ügyvédet keresetével elüt- sitotta.. Az Ítélet indokolása szerint a felperesnek, mint gyakorló ügyvédnek e megtévesztésre alapított kereseti igénye alaptalan. Nem hivatkozhatik a jogban járatos ügyvéd a jogban nem járatos kereskedővel szemben megtévesztésre, A jogtudó űky védnek tudnia kell azt, hogy a bejegyzett kereskedő ^zleti könyveket vezet, amelyek forgalmát pontosan feltüntetik és a befolyt pénzekről mindenkor tiszta képet nyújtanak* Fel sem tételezhető, hogy az ügyvéd abban a jóhiszemű tévedésben lehetett volna, hogy a kereskedő adósai egyedül és kizárólag csak az ügyvédnél fizethetik tartozásukat; tudnia kellett az ügyvédnek, hogy az adósoknak módjában áll közvetlenül a h-d te 1 ezőnek is fizetni. Mielőtt tehát az ügyvéd a joglemondó nyilatkozatot tartalmazó egyességet megkötötte, a saját vagyoni érdekeinek megóvása céljából kötelessége lett volna ügyfelének üzleti könyveit betekinteni. Ha ezt nem^tette, megtévesztésre és különösen olyan meg tévesztésre,.amely ügyfelétől származik, az ügyvéd nem hivatkozhat. /MOT/G. —-MENNYIT ÉR A BUTORSZÁLLITó MUNKÁS VALLOMÁSA? Rémi Gyula uj lakásba költözött és a hurcolkodás alkalmával'a butorszállitő vállalkozó emberei több értékes ingóságát megsértették, A drága bútorokon törések* karcolások estek és egy nagy drága festményt ls ki lyukasztottak a butorszállitó munkások..Rémi emiatt kártéritési pert inditott Nt-gy Ferencná butorszállitó vállalkozó ellen. A per során tabuként hallgatták ki azokat a butorszállitó munkásokat, akik a k öltözk ödésnél közreműködtek. Ezek tanúvallomásuk során tagadták, hogy a felperes által panaszolt károk megtörténtek volna. A törvényszék azonban a vallomásukat a tények megálló pitására alkalmasnak nem fogadta el, azoknak hitelt nem adott, mert saját mulasztásaik elpalástolására és károkozásuk mentegetésére nézve tettek vallomást és igy őket elfogultakn. k és érdekelteknek kellett tekinteni. A butorszállitó munkások érdeke volt az, hogy kártokozó munkájukat kedvezőbb szinbe tüntessék fel és kártokozó^ cselekedeteikét másra hárítsák át, A törvényszék tehát közbenszóló Ítélettel az alperes kártéritési kötelezettségét megállapította, Az^iratokat visszaküldték a járásbírósághoz, a kár összegének megállapitása végett. /MOT/G.