Magyar Országos Tudósító, 1937. november/2

1937-11-27 [168]

- A MÁGNES TAGGYŰLÉSÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA A TISZTVISELŐK MUNKAIDEJŰRŐL. A Magánalkalmazottak Nemzeti Szövetsége ipari 1skereskedelml szakosztályának taggyűlése Hóser József alelnök, szakosztályvezető elnöklete alatt tegnap este részletesen, Leplez Ferenc titkár ismertetésében foglalkozott az ipari, kereskedelmi és bányavállalatokban foglalkoztatott tisztviselők munk.-:ldej ének szabályozása tárgyában az iparügyi minisztérium által kibocsátott ijend elet tervezet tel, valamint a MÁGNES elnöki tanácsa határozata alapján dr.Walton Ágoston Susztáv ügyász által elkészített, az iparügyi minisztériumnak beadandó és arra vonatkozó észrevételeket tartalmazó beadvánnyal. Berndhardt Tivadar, Detsy János, Elek András, Redőcs József és még többek felszólalására Szablya János országos elnök, Hóser József és Jacobi Zoltán adták meg a szükséges felvilágosításokat, ami után a MÁGNES által Írásba foglalt állásfoglalás egyhangú e lfogad ás ra talált. Szablya János m. kir. kormány főtanácsos ,orsz ágos elnök zárószavaiban rámutatott az 1937.évi XXI .törvénycikk és készülő végrehajtási utasítás-tervezetei nagy szociális jelentőségére, korszakalkotó és a magántisztviselői társadalomra való óriási fontosságú hatására s méltatta Darányi Kálmán miniszterelnök ós Bornemisza Géza iparés kereskedelemügyit miniszter ebbeli érdemeit./MOT/B. —— A SZEGEDI DUGONICS TÁRSASÁG IRODALMI ÜLÉSE SZOLNOKON. - Osekey István egyetemi tanár előadása az uj életformákról. A Szegedi Dugonics-Társas ág a szolnoki Verseghy Ferenc Irodalmi Kör meghívására irodalmi ülést tartott szombaton délután a vármegyeháza közgyűlési termében, amelyet zsufolásig megtöltött a válogatott közönség. Borbély György főispánnal és Alexander Imre alispánnal, valamint Lévay Gyula polgármesterrel az élükön megjelent a város társadalmának minden számottevő tényezője. A költő Kiss Gábor üdvözölte a Dugonics-Társas ág tagjait, kiknek nevében Csekey István szegedi egyetemi tanár, Szolnok város szülötte, mondott meleg köszönetet, majd nagyhatású előadást tartott " Uj világ felé" cimmel. - Egyén és köz - mondotta - az a két pólus, amelynek feszültsége az emberiség történelmének a rugója. Szabadság és megkötöttség hullámoztak végig az emberiség egész történelmén. A ml időnket megelőző száz év a liberális individualizmusnak volt a korszaka, amely az egyént ültette a világ^ trónjára. Ebben a korszakban, amelyben még ml ls nevelkedtünk, minden állandónak látszott. Az államforma, a jogrend, a gazdasági helyzet és általában az egész világkép. - Belénk idegződött a szabadságjogok tisztelete, a magántulajdon szentsége és a nemzetszuverénitás elvein felépülő demokrácia. Mindenki hitt a pénz állandóságában, a kölcsönök és az életbiztosítások kockázatmentességében, valamint a szabadverseny szellemi ós gazdasági erejében, ami a haladást jelentette, - Ekkor azután elkövetkezett a világháború - folytattaaraely megváltoztatott mindent. Nyilvánvaló lett, hogy győzelemre csak a szervezettség é3 az összefogás szánithat. A közösségnek ebben á gigantikus küzdelmében ráeszméltek, hogy nincs többé egyéni szabadság, hanem mindenkinek a sorsa ezer szállal bogozódik egybe egy nagy közösségével, amellyel együtt él és hal a maga egyéni léte is. Igy jött létre a háborút megelőző individualizmus eszméjével szemben az univerzali zmus é. - Kialakult, hogy az állam nem az egy^n minél tökéletesebb boldogulásának az eszköze, hanem éppen fordítva: cél a köz, az egyén pedig csak eszköz, aki ajk őzért van. Mllli&az állam miatt. Hívják bar az uj stílust államszocializmusnak, éta ti zmuSnak, vagy diktatúrának és foglaljanak benne helyet olyan ellentétes irányzatok, mint fasizmus, nemzeti szocializmus és bolsevizmus, abban mind megegyezik, hogy az emberi tömegekkel szemben erős központi hatalomra van szükség, amely a szabadságjogok ellenére is érv ..nyes ülj ön és hogy a gazdasági életet csak az állam . // irányithatja. : - Bár nemzetünk is részese a nagy gazdasági és erköl* / esi világválságnak - fejezte be előadását Csekey professzor -, nemzeti /./.^"életünknek azok az élvei és hagyományai, amelyek egy évezreden át meg' /, tartottak bennünket,, ma sem iutottak váls áffhn. A hal Mra émv>n an. /f.tfi-!. /