Magyar Országos Tudósító, 1937. november/2

1937-11-25 [168]

1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1937. november 25 SSÁK KÉTÉVI HÁZASSÁG ÚTAN KAPHAT NYUGDIJAT AZ ÜGYVÉD ÓZVEGYE„ Dr, Élthes Zoltán budapesti gyakorló ügyvéd_ elhalálozása után özvegye nyugdíjjárulékért jelentkezett az Országos Ügyvédi Gyám és Nyugdij Inté­zetnél, Itt közölték vele, hogy nincs nyugdij-jogosultsága, mert néhai férjével mindössze öthonapig és két napig tartott a házassága* Az özvegy ezután perrel érvényesítette nyugdíjigényét és a budapesti kir, törvény­szék előtt özvegyi ellátás és járulékai iránt pert inditott a nyugdíj­intézet ellen. Dr. Pethő Tibor kir. törvényszéki biró előtt tárgyalták az ügyet, ahol a következő tényállás derült ki. Néhai dr, Elthes Zoltán ügyvéd 19o9 január 1-től kezdve tagja volt az alperesi nyugdíjintézet­nek. Hosszabb időn át a marosvásárhelyi üg/ védi kamara tagja volt és Csík­szeredán folytatott ügyvédi gyakorlatot. A budapesti Ügyvédi Kamarának 1922 május havában lett a tagja és az maradt 1933 évben bekövetkezett haláláig. Az ügyvéd kétizben kötött házasságot. Első feleségétől még 1917-ben jogerősen elvált. E tényállás alapján a felperesként fellépő özvegy arra az álláspontra helyezkedett, hogy néhai férje a nyugdijin*? tézetnél évtizedeken át fizette a ;agdijjárulékokat, ugy, hogy méltányos ­sági alapon sem lehet őt nyugdíjigényétől megfosztani csal-: azért, mert néhai férjével csak öthonapig tartott a házassága dr. Élthes Zoltán el­halálozása miatt.. Azt kivánta, hogy a biróság vegye figyelembe az első házasság hosszabb időtartamát és azt tudja be a második feleség javára. A törvényszék azonban az özvegynek ezt az álláspontját non fb gactta el, mert a nyugdíjigény megállapításánál a kétszeri házasság időtartamát ösz­szeadni nem lehet s igy a felperesnőnek csak akkor járna nyugdija ha né­hai férjével kötött házassága legalább kétepstendőn át tartott volna,A' törvényszék ez alapon az özvegyet keresetével eluta ártotta és mint per­vesztest 18o pengő perköltség megfizetésére kötelezte, /MOT/G, - — HÉTEZERHÉTSZÁZ PENGŐS KÖLCSÖN FOLYÓSÍTÁSAKOR LEVONT KILENCSZÁZÖTVEN PENGŐ NEM UZSORA. Fülöp Józsa magánzónő egy vállalkozás lebonyolításához kölcsönt keresett. Egy nyugalmazott köztisztviselő folyósított számára 77oo pengőt, azonban az' ügylet lebonyolításakor a hitelező különböző levonásokat végzete. A kölcsönszerződés szerint az -adós nyolc százalékos évi kamatot, továbbá évi négr százalékos folyósítási jutalékot tartozott megtéríteni,. A hi­telező e cimen levont 311 pengőt és 155 pengőt. De levont még négr szá­zalékos ügyvédi kölcsön cimén 311 pengőt, továbbá bélyegköltségekre., be* kebelezési illetékre, kölcsönszerződés! okirati bélyegre 5o pengőt és még egyéb elmeken összesen 951 pengővel kevesebbet fizetett, mint ameny­nyiről az adóslevél szólt. Fülöp Józsa megtámadta utóbb ezt a szerződést, annak hatálytalanítását kérte, mert a levonások uzsorás jellegüké tet­ték a kölcsönügyletet. A törvényszék azonban af elperest keresetével el­utasitotta, mert a 551 pengős levonásokat a biróság jogosnak találta, mert ezek nem haladják tul a szokásos kamatokat, ügyvédi és egyéb költ­ségeket, tehát semmi esetre sem alkalmasak az uzsorás ügylet megállapítás sára. /MOT/G,

Next

/
Thumbnails
Contents