Magyar Országos Tudósító, 1937. november/2

1937-11-24 [168]

Ezután Bischitz Sándor szólalt fel, aki ugyancsak a belkereskedelmi ki vi te Jkérdéséve 1 foglalkozott és kifogásolta, hogy hároin halkereskedő cég kapja meg az egész halkiviteli kontingenst ós ezek közül is egyik 60.000 holdon termel halat. Az egész német halkivitel ennek a három kereskedőnek a kezében van s á többi haltermelő' nem tud megélni. Ausztria volt eddig jó piacunk a halkivi tel szempontjából, de az ottani hatóságok kötelezték a kereskedőket, hogy az osztrák^mintegy ezer holdon termelt*-ha lat átvegyék. Ennek következtében visszesett az osztrák fogyasztás is és a mi halkivitelünknek csak kis piaca van. Valutáris okai is vannak az Ausztria felé irányuló halkivitel erős vlsszesésének, amit csak a schilling diszpari tás ának kiküszöbölésével lehet ellensúlyozni. Inkey Pál báró mindenben magáévá teszi Hatvány báró álláspontját a hal: vonatkozólag és egyben rámutatott egy ujabb kereskedelemügyi miniszteri . intézkedésre, amely a vámörlő malmokban nyolcórai napi munkaidőt állapit meg. Indítványozta, hogy az OMGE Írjon fel az Iparügyi minisztercnek, hogy vegye fontolóra ezt a rendeletet és a kis vidéki malmokat mentesítse a rendelkezés alól. Teleki Mihály gróf Mutschenbacher Emil igazgató expozé* jávai foglalkozott, amely szerint a stabil árnivó a mezőgazdaság szempontjából a legfontosabb, ami azonban nincs arányban az ipari cikkek árszínvonalával, mert az mindenütt emelkedést mutat. A mezőgazdaság helysetének javulása csak látszat volt, mert a külföldi államok háborúra készültek ós gabonatartalékokat gyűjtöttek. Ma mái? el vannak látva mindenhol megfelelő gabona tárta lékokkal ás a mezőgazdasági tartott árak nem emelkednek. Olyan termelési ágakra kell a súlyt helyezni, amelyeknek árnlvója megmarad. Az állattenyésztés volna es a termelési ág, ami azonban szoros junktfanban van a tej kérdésével is. A tej termelési költségei az utóbbi időben erősen emelkedtek és a tejtermelés veszteséges. A2 OMGE igazgatósága igyekezzék a kormányt olyan intézkedések meghozatalára rábijmi, amelyek a tejtermelés rentabilitását biztosítják. Ugyancsak foglalkozott Teleki Mihály gróf a gyümölcs terme lós ^kérd és ével is, ahol nem gondoskodnak a gyümölcsfák megfelelő ápolásáról. Rámutatott a kaliforniai, pajzstetü kártételére, aminek következtében már ebben az évben is visszautasítottak külföldi államok gyümölcs az állítmány okat. A gyümölcsféle kártevői ellen való védekezést intézményesen kell biztosítani, de szabályozni kell a védekezőszerek átát is. Hasson oda az OMGE, hogy a védekezőszerek árát megfelelő mértékben leszáll! tj a 9 Gyömörey György, a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének elnöke reflektált Teleki Mihály felszólalására és bejelentette, hogy a GYOE mindent elkövet, hogy a gyümölcsfakártévők elleni védekezés egységesen megoldódjék. A GYOE megszervezi azokat a végrehajtó intézményeket, amelyek a kötelező védekezés elmulasztása esetén a gyümölcstermelők költségére végzik el a szükséges védekezéseket és a költségeket e termelőkön közadók módjára hajtják be. A védkezőszerek ára olyan kis százaléka a gyümölcs értékének, hogy ez nem befolyásolja a védekezést, inkább a termelők indolenciája az oka ennek. Arra kérte az OMGE-t, hogy a GYOE-val karöltve szorgalmazza a védekezés intézményes rendezését. Pátkay Béla a Kéme törsz ágba irányuló exporttal foglalkozott, amelynek tulajdonképpen gazdasági megizmosodást kellene itthon eredményeznie és a belső fogyasztást emelnie. Hogy ez nem igy van, : * annak egyrészt a kiiringalapon megoldott kivitel az oka, mert nem Kapjuk meg kivitt cikkeinkért a megfelelő ellenértéket. A behozott német ipari cikkek feltétlen előnyben vannak a mi kivitelre kerülő cikkeinkkel szemben, mert a német átvevők szabj ák meg a mi kivitt árunknak vételárát és \gen magasan szabják meg a behozott cikkek átvételi árát. Más államokba 35 $>~k«l olcsóbban is szállít Németország iparcikkeket. Közvetlen kapcsolatot kell ennek megakadályozására keresnünk a német fogyasztóval, vagy mi is szabjuk meg a behozott cikkek árát. A gazdasági összej köttetést Németországgal mindenképpen meg kell változtatni, mert a mostani n állapot a magyar gazdasági élet lesoványod ás ára vezet.