Magyar Országos Tudósító, 1937. november/2

1937-11-24 [168]

AZ OMGE IGAZGATÓVÁLASZTMÁNYI ÜLÉSE. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya gróf Somssich László felsőházi tag elnökletével szerdán délelőtt nagy érdeklődéstől kisért ülést tartott. Elnök megnyitószavait a megjelentek állva hallgatták végig, mert Somssich László gróf kegyeletes szavakkal emlékezett meg gróf Zichy Aladárnál, aki a szövetkezeti eszmének vo^t önzetlen harcosa és dr. Darányi Gyuláról, aki negyvenöt éven keresztül, mint az egyesület ügyésze látta el hazafias buzgalommal és hozzáértéssel ezt a tisztséget. Emlékeiket jegyzőkönyvben örökítik megc Közölte ezután az elnök, hogy az egyesület tagját, gróf Teleki Józsefei magas kitüntetés érte. /Éljenzés./ Mutschenbacher Emil felsőházi tag, az OMGE igazgatója közölte, hogy az OMG.j] icr.oi közgyűlése december 12-én délelőtt 11 órakor lesz s ezzel kapcsolatosan megrendezi az OMGE december 6-tól kezdődően a szokásos kisgazdahetet o Bejelentette Mutschenbacher Emil, hogy Budajf Barna síremlékére inditott gyűjtés szép eredménnyel folyik és annak elkészítésével Horvay János szobrászművészt bizták meg. A mezegazdaság helyzetét ismertette ezután az igazgatói beszámolójában Mutschenbacher Emil, A mezőgazdaság kevezőbb helyzete - amelyről a mult igazgatóválasztmányi ülésen szóltam, - az árak kedvező alakulására vezethető vissza. Az árak terén ez az emelkedés megakadt és eddig csak a buza és az állatárak stabilitása tudja ellensúlyozni. Ezzel szemben az ipari áraknál az emelkedés tovább folytatódott, szemben egyes hirekkel meg kell állapitani, hogy^z agrárolló szűküléséről szó sincs és az október^ statisztikai adatokp az utolsó békeévekhez viszonyítva a mezőgazdasági index 80 vagyis, husz százalékkal alacsonyabb, mint a békében volt, az ipari árak indexe pedig 121, Az agrárolló nyilasa tehát még mindig szembetűnően nagy. A mezőgazdaság idei pénzbevétele, miután a termés kevesebb, a tavalyival szemben öt százalékos visszaesést mutat. . A mezőgazdaságnak a helyzete tehát nem mondható már javulónak, pedig javulásnak kell következnie, hogy az 1929-től 1933-ig tartó krízist kiheverje a mezőgazdaság. áralakulás stagnál, habár sokan azt mondják, hogy ez a kedvező tünet> mert a mezőgazdaságban káros az árak hullámzása és a stabilitás az alapja a biztos kalkulációnak, ^X^'K/v"^ Világgazdasági téren a konjunktúrának az általános fegyverkezés volt a főrugója, ami azonban a mezőgazdasági árak emelkedése mellett inkább -ipari téren és a nyersanyag árak emelkedése terén éreztette hatását

e A maiszempontunkból ez is kedvezőtlenül alakult, mert amire nekünk szükségünk van ipari behozatal terén, annak az ára emelkedett. Emelkedik a fa, cellulózé, papir, ami a könyvnyomdaiparban és a sajtótermékek előállítása terén érezteti hatását, emelkedik a nyersolaj ara is. Érdekes tünet, hogy nona 193 6~ban csökkent a munkanélküliség, vissza esett az elsőrangú élelmiszerek fogyasztásénak mennyisége Magyarországon, ami azzal magyarázható, hogy a forgalomba került pénzt elsősorban egészségügyi és kulturális, vagy lakberendezési tárgyak beszerzésére fordították, A külkereskedelem tekintetében kedvező kép tárul elénk, mert januártól októberig, az év első tiz hónapjában 98 millió pengő a felesleg, külkereskedelmi mérlegünkben, pedig behozatalunk is emelkedést mutat, "természetesen legf ontosabb .tényező a buza és az élőállatkivitel, sajnos sokkal jobb lenne a mérleg, htlíjem az idei három millió fölösleg, hanem a tavalyi harmincmilliós mennyiség állott volna rendelkeésünkre. Erős emelkedést mutat az uj megállapodás következtében a Németország felé irányuló kivitel; amely vezetőhelyen áll, utána következik Ausztria, Csehszlovákia és Olaszország, Különböző államokkal folynak és fejeződtek már be tárgyalásaink, különösebb nehézségekkel csupán az osztraj§Ical való tárgyalások során találkoztunk. Romlik sajnos Ausztria felé a kivitelünk és az osztrákok már nemcsak az 1

0

5-1 arányszámot nem tartják be, hanem még a paritásos viszonyt is nehezen akarják konc ed ál ni, A római paktum alapján pedig szorosabb kapcsolatban kellene, hogy legyünk. Olaszország, Ausztria és Magyar ország között 1934-ben a preferenciális rendszer igénybevételével 3zületeot meg a római paktum, amelynek Magyarország

5

"** különösen a buza árának biztosítása tekintetében nagy jelentősége volt, Közbe^sjött azonban az abesszin háború, az olaszok ellen foganatosított {^szankciók, az osztrák fogyasztópiac elgyengült, /Polyt

c

köv

c

/