Magyar Országos Tudósító, 1937. november/2

1937-11-23 [168]

/UJ KENYÉRMOZGALOM. Folytatás 1./ A légi hadviselés parancsoló kényszere igen sok e urópai ^államot arra ösztönzött, hogy arra alkalmas iparágait házi, vagy családi ipari szövetkezések formájában a vidék felé terelje s igy minél kevesebb célpontot nyújtson légitámadások esetére nagyüzemek képében. Ez a honvédelmi szemponto A szociális és nemzetgazdasági szempont az, hogy minél több klsexisztenci át teremtsünk vidéken s ezzel a mai aránytalan jövedelemmegoszlást szélesebb rétegekre terjesszük ki. Ezt lehetővé teszi az elektröfikálás, sőt a már elektrifikált területeken pillanatnyilag is lehetséges tervünk: az elektromos erőknek a falvakba való olcsó bevitele és igen olcsó munkagépek segítségével otthoni iparok teremtése a falvakban,, amelyek a falu családj ainak exis ztenci át, vagy mellékkeresetet' biztosítanak. Számos olyan cikket hozunk be külföldről, amelyeknek előállítása ilyen otthoni elektromos kisipari gépek segítségével nálunk is lehetséges volna ás népünk érzéke és izlóse rövid idő alatt versenyképessé tehetné az uj kezdeményezést.Erre vonatkozóan bizonyos munkaszervezési ás piackutató előmunkálatokat végeztünk Hoór-Terapis professzorral együtt, akivel már e gy év óta Igyekszünk az uj kenyérmozgalom talaját e lökésziteni e Mit jelent ennek a kérdésnek megoldása? 1./Megritkulnának a nagyváros környéki munkás tömegek. 2,/ Vissza áramlanának a kenyéradó faluba és belőlük, valamint a falusi népszaporulatból önálló exisztenciák fejlődnének. 3,/ Megá llana a faluról való menekülés áramlata. 4./ Egyéb kereset is lévén, csökkenne a földmlvescsaládok földéhség^ és a kisbirtokok nem porlódnának továbbra is szét, tehát meglassíthatnánk, s talán gátat is vethetnénk az agrárprole t-rializálód ásnak. 5,/ Fokozatosan megszűnne a földmives családok téli kényszer tétlensége . 6./ Nagyobb átlagkeresethez jutna a falu népe, tehát fogyasztóképessége is növekedne, s ezzel a kereskedők és iparosok helyzete is erősödne. 7,/Erőteljes lendülettel indulna meg a falu fejlődése* 8./ A mai egészségtelen és igazságtalan jövedelemmegoszlás szociális irányt venne. 9./ A nemzeti jövedelem az a gr ár családnak egész téli keresőalkalma révén hatalmas összeggel megnövekedne, 10./ Az ipari berendezések a nagyvárosok környékén kívül a vidéken s zétoszolva védettebbé válnának a légi hadviselés támadásaival szemben. 11./ Fokozatosan megszűnnék a szociális feszültság, amely ma fennáll, békés, munkás társaéalmi élet alakulna ki. 32./ Olyan gazdasági és társadalmi átalakulás indulna meg, amelynek alapján kifejlődhet az export szempontjából aktiv Magyarország azokra az időkre is, árikor a mezőgazdasági kivitel esetleg összezsugorodik, vagy megszűnik. Az uj kenyérmozgalomban két gondolattal találkozunk. Az első a s zoci álf ilozóf iai gondolat, amely evolúciós uton keres kivezető utat a mai helyzetből, a másik a reális megvalósítás lehetőségének gondolata, amely az elektromos erőforrás és a szövetkezeti munkaszervezés formájában már megtalálta az utat és módot ennek a nagy kérdésnek re* lizálásáhozo Nem gondolunk arra, hogy 7"ne házi pari cikkeket valaha is a falusi ipar keretébe tereljük, de egész légiója van azoknak az ipari cikkeknek, amelyek a családi, otthoni iparban ls előállíthatók s amelyekből ma behozatalra szorulunk. A jelenlévők mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatták Soraogyváry képviselő előadását, majd Hoór-Tempis Móric dr. tartott előadást "Telepítsünk falvainkba korszerű gépekkel dolgozó házlés kisipart" cimmel. Előadásában tula jdonképpen_Somogyváry képviselő gondolatmenetét folytatta és megállapitottay.-"nöáT/ mejjlepőj. a mai közgazdasági ismeretek mellett még mindig vannak olyanoíc,'""..kik amellett az álláspont mellett tartanak kl, hogy Magyarországnak meg kell maradnia mezőgazdasági államnak, aminek az a következménye, hogy a kultur nemz etek világversenyében Magyarország mezőgazdasági gyarmat sorsára jut. Az ország jólétét csak a gazdasági tevékenys ég minden ágára kiterjedő fejlődés biztosi thatja„ Nem ugy kell ezt a céit elérni, hogy az á Ham ipari vállalatokat ;

.l..pot, vagy résztvesz azok alapi tás ábanj, de az az állam feladata, hogy megfelelő törvényekkel és a közvélemény felvilágosítása7 val a faívak iparosítására törekedjen. Külföldi államok példájára hivat/ kozott az előadó és rámutatott arra, hogy a magyar energiatörvény nem szolgálja e zt a célt. /Folytatása következik,/