Magyar Országos Tudósító, 1937. november/2

1937-11-23 [168]

KUNCZ ÖDÖN PROHSSSZÜR ELŐADÁSA A PÁRISI EGYETEMEN. Kedden délután előkelő közönség jelenlétéban tartotta meg előadását K u n c z Ödön dr., a Pázmány Péter tudományegyetem tanára, a Párisi Paculté de Droit-n a részvénytársaság szervezetének jogi problémáiról* Mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a részvénytársaság alkotmányának megállapítása törvény hoz ási feladat. A kereskedelmi törvényben ismert tényezők elvesztették jelentőségüket és kialakult a törvényen kivul egy totumfaotorí a,vezérigazgató? A vezérigazgató a bankok által rendelkezésére bocsátott bankszavazatokkal majorizál a közgyűlésen és Montesquieu tanával szemben egymaga gyakorolja a törvényhozó, végrehajtó és ellenőrző hatalmat. Felmerül a kérdés, - mondotta Kuncz professzor* 4 érdemes-e az organizáció szabályozását forszírozni, amikor az élet az al* kotmáhyt kiforgatja lényegéből. A reformot éppen az a körülmény teszi szükségessé* hogy az élet eltér az irott jogtól* Mielőtt azonban ehhez hozzáfogna a törvényhozás* három előzetes elvi kérdést kell tisztázni* Először van-e, lehet-e jövője annak a részvénytársasági formának, amely az egyéni kezdeményezésre és fe el ősségre van felépitve. Másodszor valódi részvénytársaságok-e azok a részvénytársaságok, amelyek lényegileg családi hitbizományokká alakultak ás nem akarnak részvényest látni* Végül a változások nem teszik-e indokolttá azt az álláspontot, amely ^szoci álla organizmust lát a részvénytársaságokban és nem egyszerű magánvállalatot. És nem kell-e Így a magánjogi szerződéses szabályozás helyett a részvényjogot egészen uj alapolcra helyezni. Ezen elvi kérdések után Kuncz professzor a maga álláspontját foglalta össze, amely szerint kulturállamot részvénytársaság nélkül el sem lehet képzelni. Addig, amig az állam a termelés technikai megszervezését nem veszi kezébe, nélkülözhetetlen a részvénytársaság. Határozottan ellenezni kell olyan törekvéseket, amelyek a részvénytársaságot közüzemmé, szociális organizmussá akarják szélesíteni. A részvénytársaságok átalakulásánál a fősúlyt az állandó és szakszerű vezetésre kell helyezni. A törvényhozó a részvénytársaság alkotmányának kiépítésénél akkor jár el'helyesen, ha a jogi helyzetet összhangzásba hozza a tényleges helyzetté 1, tehát ha a részvénytársaság szerveiként az igazgatóságot, az igazgatótanácsot, a hites könyvvizsgálókat és a közgyűlést Ismeri el. Lehetővé kell tenni, hogy az igazgatótanácsban képviseletet nyerjenek a komoly kisebbségek és a különböző részvényes kategóriák és függetleníteni kell az ügyvezető Igazgatóság függetlenségét az ügyvezetésben a közgyűléssel szemben. Előadásának végén annak a kérdésnek analizálásával foglalkozott Kuncz professzor, hogy miért ütközik az egész világon annyi akadályba megfelelő részvényjogi törvény megalkotása, A reform - mondotta - nem az lgazs ágoss ág eszméjének automatikus érvényesítése, hanem egyszerűen hatalmi kérdés, A gazdasági nagyhatalmak nem hajlandók elismerni a fennálló jogállapot tökéletlenségét és ha el is Ismerik a reform szükségességét, időszerűségét kétségbevonják s végül, ha javaslatot tesr.nek a reformra a tervbevett rendelkezések hatályosságát igyekeznek csökkenteni. Meg kell érteni a jogászoknak az érdekeltek reformellenességét, mert egész működésüket a fennálló jogrendre alapozták. A reformot előkészítő olyan módszerekkel fogjanak a szabályozáshoz, amelyek megnyugtatj ák a komoly és reális vállalatokat. Leghelyesebb módszer, ha a törvényhozó a reális részvénytársaságok eljárását, szokásait és szervezetét kutatja fel és azokat teszi általánosan kötelezőkké. Igy nem kerülnek a törvénybe olyan rendelkezések, amelyek az élet szükségleteivel ellentétben állanak és nem kényszeritik a rész vény társas á ok fejlődését olyan irányba, amely szükségleteiknek és természetes ösztöneiknek nem felel meg, A részvény társaság alkotmánya csupán keret, amelyet emberek töltenek ki tartalommal. Ha olyan emberek kerülnek a gazdasági élet élére, akik tökéletes szakértelemmel és erkölcsi kvalitásokkal rendelkeznek, akiket áthat a szociális igazságérzet és a szociális szeretet, akkor a törvényhozó szerepe csak arra szorítkozik, hogjr megkönnyítse a vezetők működését. A nagyszámú hallgatóság előadásának befejezése után . lelkesen ünnepelte Kuncz professzort„/MOT/j. VFVÉLTÍW