Magyar Országos Tudósító, 1937. november/2
1937-11-22 [168]
-AZ OLASZ NÉPI ÉPÍTÉSZET. A Magyar Mérnök és £pi tészegy le t építészeti szakosztálya hétfőn este ülést tartott, amelyen Gluseppe P a g a n o olasz építész tartott előadást "Az olasz népi építészet" címmel, Az ülésen napirend előtt Bierbauer Virgil építészmérnök szólalt fel és bejelentette, hogy az"Épitészet tört éne te" c lmü munkájával elkészült és annak első kötetét felajánlotta a szakosztály elnökségének. Ezután P a g a n o tartotta tneg nagy érdeklődéssel várt előadását, amelynek bevezetőjében az építészet általános történetét ismertette. A ház általában a legszorosabb kapocs az ember és a föld között és az ember története összefügg a ház történetével. A ház felépítése mindig természeti körülményektől függ, a klímától, a vizek, hegyek és egyéb természeti adottságok befolyásolják. Olaszországban a "lakóház történetének minden mozzanatát fel lehet találni a házak formáj árban. Pagano vetített képekben mutatta be Olaszország egyes vidékeinek jellegzetes népi építkezését és Dél-Olaszországból indult ki, ahol a puha tufába vájt lakásokban lakik még ma is a köznép. Az építkezéseknél a lakások befedése volt az egyik legfontosabb probléma s ennek a legkezdetlegesebb formája a szalmatető, A magában álló házak építésénél a falakat is fonott szalmából készítették eleinte és csak később tértek át a szalmával kevert agyagra és a kőre, majd a téglára.-A tűzhely elhelyezése is gondot okozott ezeknél a szalmával fedett házaknál és a kéményt az épületen kivül helyezték el a falhoz építve, hogy a szikrák ne érjék a tetőzetet. Ez az építési forma később is megmaradt a kő, illetve téglaépitéseknél is. Ismertette az úgynevezett trullo-kat, amely egyik formája a régi pásztorkunyhóknak. Amikor a pásztorok állandó helyre telepedtek le, akkor is megtartották ezt az építkezési formát, amely csúcsos cukorsüveg alakú. Ezt a csúcsos építkezési formát Apuliában lehet leginkább feltalálni. Az alapépítmény Itt köralaku és később szögletes részeket is építettek hozzá, a tetőt pedig egymás mellé rakott kőlapokkal fedték be. Ezt az építkezést leginkább ott használták, ahol az építkezési anyag, a kő rendelkezésre állott. A trullonak a cukorsüveg és a körbástya alakú formája maradt me g a mai napig is. Ezt az építkezést nemcsak . kőanyagból hajtották végre, hanem például porcellánagyagból is. Az idők folyamán a lapos te tő építésére tértek át ás csak a tető közepén maradt meg egy egész enyhe domború rész. A falak felhúzásánál később a; . szögletes terrasz-' formát használták s ezeket az egyenes vonalakat boltívekkel kombinálták. Ugyancsak jellegzetes népi építkezési forma Olaszországban az úgynevezett galambház. Ez abból az időből származik, ..mikor galambtenyésztóssel foglalkoztak a kiváltságosak és a lakóházat galambducszerüen emeltékc Ez köralaku építkezési forma, ami később szögleges alakotvett fel és hosszú toronyhoz hasonlított. Ezt a formát megtartották akkor is, amikor gal ,mbtenyésztéssel már nem foglalkoztak. Ezután a loggia fejlődését ismertette az előadó, ami szintén szükségszerűségből született, mert a kukoricás zári tás hoz volt szükségük a lakóházakon olyan helyekre, ahova kukoricacsöveket felaggatták. Először ezt favázakkal oldották meg ós csak későob csinálták ezeket a száritókat kőből. Az olasz építészet azután sűrűn használta művészi kivitelben is a loggiákat és fasade-okat. Ugyanilyen jellemző az olasz építészetben a külső lépcsőzet alkalmazása parasztházaknál s ez sokszor fedett loggiában végződik, A primitív népi építészet mellett Olaszország egyes vidékein meg lehet találni a legmodernebb luxusépítkezéseket is, mint az építészet fejlődésének kézzelfogható bizonyítékait. Az olasz népi épi tészet mindenben a szükségszerűséget szolgálta, az egyszerűségretörekedett és mégis ez az alapja a modern építészetnek. A technika fej_ lődésével az igények Is megnövekedtek, de a népi építészetből ma is az a tanulság vonható le, hogy minden építkezésben a legszebb az egyszerűség, A nagy figyelemmel hallgatott előadásért a szakosztályi elnök mondott köszönetet az illusztris olasz előadónak. /íviOT/j