Magyar Országos Tudósító, 1937. november/1

1937-11-10 [167]

ffiROPPAUER ILONA ÁLLÍTÓLAGOS MEGR AGALMAZ ÓJÁT A KÚRIA IS FELMENTETTE i A napilapok annakidején tüzetesen foglalkoztak Troppauer Ilona magántisztviselőnőnek Stréhn Károly nyugalmazott százados ellen inditott különböző pőréivel. Troppauer Ilona - többek közt - sajtórágalmazás cimén bűnvádi feljelentést tett e pörösködésöel kapcsolatosan az egyik napilap cikkírója ellen, akit azzal vádolt meg, hogyismert ügyeiről nem minden tekintetben közölt a valóságnak megfelelő tudósítást, A perbevont hírlapírót annakidején a büntetőbíróságok vétkesnek mondták ki sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében s pénzbüntetésre Ítélték, Troppauer Ilona ezek után ujabb feljelentést tett és pedig ezúttal: Greguas Zoltán" budapesti szinmüvész ellen, mert - szerinte - az inkriminált sajtóközleményt Greguss Zoltán sugalmazta s a hírlapíró voltaképpen csupán formába öntötte a szinmüvész támadóélü nyilatkozatát. Az ügy a büntetőtörvényszék elé került, ahol Greguss Zoltán, tagadta a perbeli tényállítást, de ettől függetlenül indítványozta az inkriminált újságcikkben foglaltakra nézve a valóság bizonyításának elrendelését, A törvényszék az indítvány mellőzésével a vádlott színművészt az ellene emelt vád alól felmentette, azzal a megokolással, hogy a főmagánvádló elkésetten nyújtotta be feljelentését s igy az ügy Greguss Zoltánra nézve elévültnek tekintendő, ' A budapesti tábla a felmentő Ítéletet jóváhagyta, azzal a megokolással, hogy Troppauer Ilonának Greguss Zoltán ellen beadott magáninditványa elkésett. Ma foglalkozott végső fokon az üggyel a kúria Loyczel-tanácsa amely Finkey Pereme dr. kir. koronaügyész és Zimmermann Géza dr.. ügyvéd'" meghallgatása után a tábla ítéletét indokolásánál fogva jogerőre emelte, /MOT/Ky. . ' " ZU MÁLNÁSI ÜGY,,,/5, folytatás./A Mária Terézia uralkodásával kapcsolatban közölt részleteket Ismertették ezuta'h a könyvből s erre vonatkozólag a vádlott megjegyezte,., hogy előtanulmányai során.megállapította,, hogy Mária Terézia^., tizenhat gyerek anyja, eszményi tiszt-.sági nő volt s csak egy királynő emlékét védte meg könyvében, mert bántotta őt az az anekdottázasamely gyalázkodó módon emlékezve meg a királynőről, még a mai korban Is felüti fejét. - Nem is ez a hiba^ hanem az, hogy ön a nemesség szerepét ebben az időben is egyoldalúan állította be és mindössze valami három sorban emlékezett meg például arról, hogy milyen hősiességgel védték meg annakidején a trónt, - jegyezte meg erre az elnök. A 311, Józsefről szóló részletek ismertetésére került ezután a sorj a Hóra és Kloska-féle lázadásról Írottakat is ismertették és ezzel kapcsolatban az elnök a vádlott elé tárta, hogy ezt a lázadást ugy tűn- ' tette fel, minthogyha a magyar fő és köznemesség lett volna ennek az oka, mert az erdélyi jobbágyságot elnyomta.-. Elhallgatta azonban azt, hogy ez egy Dákó-román forradalmi megmozdulás Volt, A vádlott Szekfü Gyula és •" mas történetírók adatairta hivatkozott, mint akiknek könyvei forrásmunkákul felhasználta. Rövid szünet után az elnök folytatta Málnási kihallgatását* Ismertették a földbirtokreformmal kapcsolatban Írottakat és többek kö zött a következő részt: "

r A földbirtokreform nagy kárára nagyatádi. Szabó kisgazdavezér a Bethlentől való elpártolása után kilenc nap mulba törté netesen meghalt, s amikor eg^ modern gondolkodású politikus: Gaál Gafja- ~ ton állott az agrárreformefe elére és másfélévi szervezkedés után kormányképessé vált, ennek bejelentése után hat héttel ő is történetesen meghalt..," " - Ezeket S sorokat is Inkriminálja az ügyészség - szólt Gadó elnök a vádlotthoz, - mert ön ugy állította be, m nthogyha e két nagy politikust a hatalom eltette volna láb alól, - Ez téves feltételezés és tisztelettel, de határozottan viszszautdsitom, ha valaki ezt állítaná. Ha Ilyesfélére akartam volna célozni, akkor idézőjelbe tettem volna a "történetesen" szót. Öthőnáppal ezelőtt jelent meg könyvem és soha senkinek sem tűnt fel ez a szó., En is csak a vádiratban olvastam erről a félreértésről. /Folyt, köv./lía..