Magyar Országos Tudósító, 1937. november/1

1937-11-10 [167]

ISKOLAFELÜGYELÖ1 - RTEKEZLE T. Pestvármegye 58 körzeti iskolafelügyelőjét hívta értekezletre vitéz dr. Barnabás István tanügyi tanácsos, a vármegye kir. tanfelügyelője, aki megnyitójában az iskok..fe lügyele t egyre bővülő feladatairól emlékezett meg és azokhoz mért le Ikes munkára buzdította a megjelenteket. Az értekezleten a vkm. részéről dr. Kosa Kálmán miniszteri osztályfőnök as dr. Kertelendy Jenő miniszteri tanácsos jelentek meg. Dr. Kósa Kálmán elismeréssel nyilatkozott <..z Iskolafelügyelők eddigi eredményeiről es behatóan ismertette azokat a szempontokat, amelyek az uj intézmény kifejlesztését irányítják. Dr. Ka menés Illés tankerületi kir. főIgazgató a mult munkájának eredményeiből leszűrt gyakorlati útmutatásokat adott az iskolafelügyelőknek. Nagy értékű előadást tartott Dezső Lipót tanügyi főtanácsos az iskolafelügyelők munkaköréről. Vargha Lajos pestszenterzsóbeti áll. isk. felügyelő igazgató a művészeti tárgyak tanításával kapcsolatos megfigyeléseit ismertette. Szabó Antal kiskunhalasi felügyelő igazgató a nevelés problémáival foglalkozott, külön kiemelvén a tanyai iskolák különleges viszony alt. Kunfalvy Jenő községi elemi iskolai felügyelő-igazgató az osztatlan elemi iskolák sajátos helyzetét és nehézségeit vázolta. Az egyes előadásokat értékes és termékeny vita követte. Vitéz dro Barnabás István tanügyi tanácsos összefoglaló és az előadásokat méltató zárószavai rekesztették be a magasszinvonalu tanácskozást./MOT/B. "MIKaNT DOMBORÍTJUK KI MAGYARSÁGUNKAT A KOZOKT.''aTÁSBAN?" - Ravasz Lász ó püspök előadása az Országos Nemzeti Klubban. Az Ország » Nemzeti Klub Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester elnöklésével szerdán este tartotta az Országos Kaszinóban második vitaestjét, melyének keretében igen nagy érdeklődés mellett a magyar közélet sok kiválóságának jelenlétében Ravasz László tartott előadást arról, hogy miként domborítsuk ki jobban magyarságunkat a közoktatásban, - Próbáljuk megállapítani a magyarság helyes értelmezését kezdte előadását Ravasz püspök. Nem adunk tudomány ;

s meghatározásokat, hanem felsoroljuk azokat az anyagi és szellemi valóságokat, amelyekben a magyarság jelentkezik. A magyarság először természet és történelem, mint ilyen, tőlünk független, tárgyi adottság. Ide tartozik a föld, a táj, a faj és az eddigi művelődésnek eredményei és alkotásai. Azután azt mondottuk, hogy a magyarság lelkiség, azaz egy olyan erő, amely ezen a földön a magyar művelődést megalkotta, felhalmozta a javakat, teremtette és fejlesztette a nyelvet, kialakította a népszokásokat; létrehozta a magyar alkotmányt; a magyar társadalmi szerkezetet; megalkotta a magyar irodalmat, művészetet; elvégezte a beolvasztó as kiolvasztó munkát, 3zóval mint a nemzet állandó életereje, felmérhetetlenül, meghatároz hatatlanul hatott és élt. Ez már nem tárgy, nem dolog, hanem lélek és lélek révén lehetünk ennek az erőnek osztályosai. Azután kifejtettük, hogy a magyar lélek ezenfelül számunkra értékfogalom kell, hogy legyen, azaz a magyarságot nekünk értéknek kell tulajdoni tanunk . Itt három dolog fontos. Először az, hogy az élők világában minden egyéni, magában véve értéket és gazdtg£»ágot jelent. Tehát a magyars ág azért, mert különös és egyéni, magában véve gazdagság és érték. De -és ez rendkívül fontos dolog, az ilyen értek csak a lekor különbözik a ritkaságtól, a kuriozitástól, az érdekességtől, ha egyszersmind örök, egyetemes, emberi értékeket valósit meg. Tehát ez esetben a magyarság formai kategória, amelynek tartalma az emberi méltóság, as emberi szellam neraessoge. Harmadszor, a magyarság csak akkor értékfogalom, hogyha megvalósítandó eszmény is. Ez vezetett át a magyarság fogalmának a végső és döntő vonására, arra tudniillik, hogy a magyarság sors és misszió. Sors, amelyet el kell hordozni, amelyhez igent kell mondani, s az a mai gyars ág leggyökere, hogy valaki a magyarságot, mint sorsot vállalja. Az önként vállalt sors csak misszió lehet, ami azt jelenti, nekünk magasrendű hivatásunk, hogy magyarokká válj unk.