Magyar Országos Tudósító, 1937. november/1

1937-11-08 [167]

K 1 á r Zoltán kérte, hogy ne vigyék túlzásba a Rókus-kórház tatarozását^ amely évente rengeteg pénzt emészt fel, A kórházi alkalmazottak szociális helyzete kétségbeejtő, 10-12 éve dolgozó alkalmazottak negyven pengős havi fizetést kapnak, az élelmezésen és a hálóhelyen kivül, s máról-holnapra elbocsáthatják őket. Indítványozta: az ügyosztály hatáskörébe tartozó alkalmazottak szolgálati •"'iszonyát rendezzék. Elismerő szavakkal beszélt Budapest utcáinak tisztaságáról, parkjaink világviszonylatban is első helyen állanak. Kérte, hogy a közelgő télre való tekintettel, a hó eltakarításának problémájával már most foglalkozzanak,. Újból szóvátette a Köztisztasági Hivatal méntelepének ügyét^ a telepet azonnal meg kell szüntetni, mert 200,000 P,terheli ezáltal a főváros költségvetését. Beteg agy szüleményének tartja a telep megvalósítását, L a m o t t e Károly, az elnöklő alpolgármester figyelmeztette Klár Zoltánt, hogy tartózkodjon ilyen sértő kifejezéstől. Végül Klár Zoltán a méntelep megszüntetése ügyében határozati javaslatot terjesztett elŐ„ Szabó Imre református esperes indítványban kérte, a közgyűlés utasitsa a polgármestert, hogy a kórházi lelki gondozás fokozottabb ellátására - a budapesti református egyházmegye kérelmének helyt adva - egy kórházi lelkészi állást szervezzen. Lázár Emil indítványában a Köztisztasági Hivatal létszámának három év alatt kétszáz fővel való felemelését, husz hóekés locsoló autó és tizenöt motoros seprőgép beszerzését javasolta

0 íadasolta, hogy a hómunkások napidijuk mellé egy ebédjegyet, kenyér- és élelmiszer utalványt kapjanak, sürgette a nyitott kocsiju háziszemétgyüjtés betiltását, a köztisztasági munkások hetenkint egy pihenőnapot tartsanak, egyenruhájukat időben kapják meg, s fizetésüket rendezzék, H o h a u p t Gyula több indítványt terjesztett elő,majd Bechtler Péter indítványozta, hogy a főváros köztemetőiben dolgozó munkások régi, mégpedig 16 filléres munkabérüket keroják vissza. A közgyűlés ezután a XI./városgazdaság/ fejezet tárgyalására tért át. Halász Alfréd a Pesti Vigadó ruhatári dijának leszállítását, az 1938,december 31-én lejáró városligeti mutatványtelepi bérlet meghosszabbítását és az állatkerti belépődijak csökkentését indítványozta többi között. Nemes Juhász Jenő azt hangsúlyozta, hogy amint Budának, ugy a pesti résznek is szüksége van megfelelő erdőövezetre. Ennek pontos terveit mihamarabb el kell készíteni és a közgyűlésnek hozzájárulás végett bemutatni, A maga részéről ellene van annak, hogy a városligeti mutatványos bódék a'mostani helyükön megmaradjanak, mert ennek helye a Népligetben van, A fővárosnak van egy pár jelentéktelen kis vendéglője, amelyeket nem érdemes tartani, azért ezeket el kellene adni és a befolyó vételárból a Vigadó, főleg azonban a §ellérthegyi kioszkot kell ugy rendbehozni, hogy idegenforgalmi szempontból minden feladatnak meg tudjanak felelni. Kéri a polgármestert, hogy a főváros azon objektumairól, amelyek nem esnek az önbiztositás keretébe, adatszerű kimutatásokat készíttessen, amelyből meg lehessen állapítani,hogy mikor érkezett el az idő arra, hogy a főváros itt is az önbiztositás terére lépjen, Mpgkivánja állapítani azt, hogy ami hibák a Szent Istvánnap megrendezésé • r alkalmával előfordultak, azokért Kovácsházy Vilmos tanácsnokot semmiféle felelősség nem terheli, mert ebben a tekintetben mindig a szakértők meghallgatása után és véleményük alapján döntötteke A Szent István-nap megünneplése tulajdonképpen nem speciális fővárosi feladat, hanem országos ünnep és azért ebből az államnak is ki kellene venni a maga részét,A főváros nem hozhat százezer pengőnél A nagyobb áldozatot erre a célra, azért azt javasolja, hogy a polgármes• tey feliratban keresse meg a kormányhatóságot, abból a célból,hogy a kormány nagyobb összeggel szintén járuljon hozzá a szentistváni ünnepségek megrendezéséhez.