Magyar Országos Tudósító, 1937. október/2
1937-10-18 [166]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat Tizenkettedik kiadási Budapest, 1937. október 18. XIX. évfolyam 237. szám. jjjf/ kT TÖRVÉNYSZÉK /BCüZ ÖRMÉNYI ÉS TÁRSAI BÜNPERE. Folytatás 2,/ Gál János pilisi földmives,a következő vádlott, szintén tagadta bűnösségét. Elmondotta, hogy 1933-ban kapcsolódott a mozgalomba és legutóbb a pilisi főcsoport vezetője volt. Böszörmény utasitására szervezte meg a rohamcsapatot, Az elnök elébetárta, hogy régebbi vallomásában azt mondotta, hogy a rohamcsapat a községháza,vasúti állomás és bank megszállásához, valamint a rend fentartásához kellett, - Hát miért kellett maguknak a bankot, vagy a vasúti állomást megszállani? - kérdezte az elnök. - Hát azért, hogy ne legyen esetleg olyan dolog, mint 1918ban - válaszolta a vádlott, aki még elmondotta, hogy 44 embert szervezett be, akik közül 17 rohamosztagos volt. Az esküt az ő lakás án tették le, ^ozgalmuk azonban nem volt törvényellenes, ' ~JKT;X. % ::á Ugyancsak ártatlanságáé hangoztatta az ezután kihallgatott Csöke János nagykátai foldmives, aki elmondotta, hogy mint főcsoportvezető, Böszörmény utasitására szervezte meg a rohamosztagot t de esküt nem vettek ki a rohamosztagosokt°l, sem beosztás nem történt. Az elnök elébetárta, hogy régebbi vallomása szerint többek előtt olyan kijelentést tett, hogy a hatalmat ha kell, erőszakkal is meg fogják szerezni, hogy Szabó lesz majd a hadseregparancsnok és ő /Csöke/ őrnagyi rangot kap, - Ez nem felel meg a valóságnak, Én ilyeneket soha senki előtt nem mondtam - védekezett Csöke, Soós Imre nagykőrösi földmivest szólitotta ezután be a tárgyalóterembe Kovács Miklós elnök, Soós sállen az államfelforgatás bűntettén kivül még hatósági közeg elleni erőszak vétsége cimén is vádiratot adott ki az ügyészség. Eszerint Soós többedmagávaí megjelent egy tanyán, ahol megbeszélést akartak tartani, amelyet azonban a csendőrök - engedéslyuk nem lévén - \L megakadályoztak. Az egyik gazda t, ak:.' ellenszegült, elő akarták állitani, a vád szerint Soós biztatta a gazdát: Harczi Ambrust, hogy üljön le a földre, mert igy a csendőrök nem birják bevinni és azt is kiabálta, hogy ki kell szabadítani Harczit, ha másképp nem megy, erőszakkal a csendőrök kezei közül, Soós tagadta azt, hogy a csendőrökkel való szembeszállásra biztatta volna társait és szerinte nem mondott olyasfélét sem, hogy le fogják fegyverezni a kaszárnyában a katonákat és aki ellenszegül, azt majd felakasztják,, Az elnök ezután szünetet rendelt el, /Folytatása következik,/ Ma, HÍMEK —SZENT ISTVÁN KIRÁLYSÁGA, Hétfőn délután öt órakor felolvasó ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia II, osztálya Komis Gyula dr, titkos tanácsos elnöklésével. Az ülésen nagy számban vettek "részt a tagok, de nagyon sok érdeklődő is összegyűlt, hogy meghallgassa Tóth Zoltán levelező tag "Szent István királysága" cimü előadását. Az elnöklő Komis Gyula üdvözölte a megjelenteket ás felkérte Tóth Zoltánt előadásának megtartására. Az előadó a XI. századbeli Magyarország és az akkori császárság számos igazolt kapcsolatáb ü l kiindulva megkísérelte kifejteni az úgynevezett Hartwik-legenda - amely'Szent István legterjedelmesebb életirata - idevágd hallgatásának okait. Véleménye szerint a legendaszöveg Kálmán király udvarának az 1106-ban forma*, szerint feladott, de valójában még évtizedeken át gyakorolt invesztitúra elvi visszaszerzésére irányuló törekvését reprezentálja. Másképpen a Szent Széknek kedvező külsőségei s minden királyi attribútumot a pápaággtól eredtető kijelentései ellenére tulajdonképpen burkolt támadás VII. Gergely, Kálmán' király végső éveire kritikus helyzetbe jutott s reformirányzata ellen. A mindvégig nagy érdeklődéssel kisért előad ás .irt az elnökölő Kornis Gyula mondott köszönetet az elóad°nak, majd az Akadémia tagjai zárt ülésen vettek részt, amelyen f oly ó ügy eket tárgyaltak. /MOT/J
