Magyar Országos Tudósító, 1937. október/2

1937-10-27 [166]

—ZU NÉMA FORRADALOM... /5. folytatás./ •.A cselédtörvényt 19o7-bon hozták és ma sincs végrehajtva - " mondotta a védö. - Hát ezt nem lehet máról holnapra való haladásnak nevez­ni... Igaza van az ügyész urnák, amikor azt mondja,'hogy ném az irót, a" könyvet kell figyelembe vonni az itélet hozatalánál. Lehet, hogy tul sö- " tét színeket festett^egyes helyeken A vádlott, de nem lehet tőle elvittat­ni, hogy a magyarságért való aggódás, féltés szólalt meg benne. Ezt a kö­rülményt nem lehet mellőzni az Ítélkezésnél, még akkor sem, ha ennek a könyvnek több a hibája, mint az erénye. Avédő végül kérte, hogy a törvényszék mentse fel Kovács Im­rét a vá'd alól, - azonban ha bűnösnek mondanák kl, a büntetés vég­rehajtásait, függessze fel. Beszédét igy fejezte be: - Égy harcos elbukhat, de az elbukott harcosokon keresztül győznie kell a népi gondolathak! /P/, Hosszas tanácskozás után hirdette ki dr. r&irfy Elek az Íté­letet. Eszerint a törvénjszék bűnösnek mondotta ki Kovács Imrét, mint szerzőt kétrendbeli sajtó utján elkövetett ^^el^ni i^t^ vótsé­eében és kétrendbeli nemzetrágalmazás vétségében. Ezért ot háromhonapl foeházra Ítéltjei egyúttal elrendelte a ,Néma f orradalom 1 'cimu könyv e 1­to&Hál A ííélel iskolásában a törvényszéktöbbekJf^^.­azt hosv a vádlottat védekezése szerint nem hátsó politikai célok eléré­sének clíiS vízette és is védekezett a vádlott, hogy nem volt szan­déklSin líStttSí%gyar nemzet hitelét csorbítani. A törvényszék ez­zel szeméén az ismertetett inkriztvi részletekből.megállapította, hogy a vádlott a nagybirtokos osztályt ugy tüntette fel, mint amely kizsarol­ja a mezőgazdasági munkásokat, emberszámba sem veszi 5ket és ezek a mun­kások kénytelenek tűrni a földbirtokosoknak ezt a viselkedését, A^vádlott szerint a mezőgazdasági munkások szociális helyzete az állati nivó felé közeledik. Szerinte jobb dolga van az állatoknak, mint egyes mezőgazda­sági munkásoknak. Azt is irta a szerző könyvében, hogy a földbirtokosnak és a gazdasági cselédnek szerződése nem a szabad és független emberek szer­ződése, hogy ezek a gazdasági munkások feladták már az élet minden remé­nyét és vigasztalást már csak a különböző'szektákban találnak. A'vádlott szerint az egyik társadalmi osztály élvez, zsebrevágja a hasznot, a má­sik pedig csak termel, de mostohagyerekként kezelik, A parasztsorból va-~ ló származás pedig a vádlott szerint, hátrányt jelent az életben való el­helyezkedésnél. Mindezek a kitételek alkalmasak a gyűlöletre való izga­tásra. Ezenkivül a vádlott a mai közállapotokat is valótlan színekben tünteti fel akkor, amikor többek között'azt Írja, hogy a paraszt'hiába fordul panaszával illetékes tényezőkhöz, mert nem hallgatják meg, hogy a törvény érvénye megszűnik a nagybirtokok hatásainál, hogy ha a paraszt tiltakozik valami ellen, akkor ott a deres-törvény. A vádlott szerint nem igaz az, hogy a rend és a nyugalom országa Európában Magyarország, ES5ek akijelentések a legteljesebb mértékban valótlanok és alkalmasak ar­in, hogy a magyar állam és magyar nemzet hitelét csorbitsák és tekintélyét sértsék. Súlyosbító körülménynek vette a törvényszék az Inkriminált " kijelentések nagy tárgyi súlyát, enyhítőnek viszont a vádlott fiatál ko­rát, lobbanékony természetét, amely könnyebben ragadta a tuláásba, végül büntetlen előéletét. Az elnök az indokolásban rámutatott arra, hogy"a vé­dőtelőterjesztett indítványával azért kellett elutasítani, mert még, hogy ha a valóságnak meg is felelnének az általa előadottak^ nincs joga a vádlottnak azokat általánosítás formájában hangoztatni,'Az itélet ellen vitéz Tamásy László alelnök sulyosbitásért fellebbezett, Kovács Imre és dr. Sulyok Dezső védő szintén fellebbezést jelentettek be. /MOT/Ma*

Next

/
Thumbnails
Contents